A vörösterror 133 napja

Aznap: 1918. május 7.

2019. május 7. 14:52 Múlt-kor

1918. május 7-én, kedden a végéhez közeledő első világháború eseményei uralták a híreket, de a mindennapi bűnesetek és a belpolitika – különösen az új Wekerle-kabinet alakulása – is előkelő helyen szerepeltek. A nap legfontosabb híre szintén a háborúhoz kapcsolódott.

straya

„Anglia nem küld Oroszországba nagykövetet”

Az 1917. novemberi oroszországi forradalom utáni diplomáciai zűrzavart jól mutatja a Magyarország tudósítása Párizsból:
„Stockholmi távirat szerint Balfour külügyminiszter az angol alsóházban hozzá intézett kérdésre kijelentette, hogy az angol kormány nem szándékozik Oroszországba nagykövetet küldeni.”

„Szakadás a kormánypártban”

A Pesti Napló híre:
„A 48-as alkotmány párt kettészakadt. Egy táborba kerültek azok, akik minden áron egyezkedéssel akarják megvalósítani a választói jogot, amelyből „lényeges” engedményeket tettek. Ez volna tehát a válság elintézése, amire mindent rá lehet fogni, csak azt nem, hogy a válságot megoldta és hogy tiszta helyzetet teremtett. A mai pártértekezlet tanulságai és a megegyezés nyilvánosságra jutása után egészen bizonyosra vehető, hogy az új Wekerle-kabinet holnap megalakul és hogy csütörtökön, amikor megjelenik a hivatalos lapban az új kormány kinevezése, a legújabb Wekerle-kormány tagjai már Badenben lesznek és leteszik a miniszteri esküt.”

„A kormány így fog alakulni:
Miniszterelnök és belügyminiszter: Wekerle Sándor.
Közoktatásügy: gróf Zichy János.
Pénzügy: Popovics Sándor.
Honvédelem: báró Szurmay Sándor.
Kereskedelem: Szterényi József.
Igazságügy: Tőry Gusztáv.
Földmívelésügy: gróf Serényi Béla.
Király személye körüli: gróf Zichy Aladár.
Horvát tárcanélküli: Unkelhauser Károly.
Népjóléti tárcanélküli: gróf Teleki Pál.
Erdélyi tárcanélküli: gróf Bethlen István.”

„A belügyi tárcát, mint ma már jelentettük, Wekerle Sándor miniszterelnök nem ideiglenesen vállalta, hanem hosszabb időre, sőt az állandóság jelével vette át. Belügyi államtitkár Szmrecsányi György lesz. Az új kormány szombaton délelőtt 11 órakor mutatkozik be a képviselőházban és délután a főrendiházban: A pártértekezleten történtek után kétségtelen, hogy a munkapárttal olyan megegyezést kötött Wekerle, hogy az új kormánynak a Házban többsége lesz. Apponyiék és Andrássyék, valamint a néppárt egy része és a demokraták ellenzékbe mennek és az sincs kizárva, hogy külön pártokat alakítanak. Kilátás van arra, hogy alig néhány hónappal az egységes párt megalakítása után megint egész sereg apró párt alakul. Ez a „megoldás” tehát olyan,
hogy a helyzet rövidesen még zavarosabb lesz.”

„Egy pap halálos balesete”

A Budapesti Hírlap híre:
„A Bécsi úton halálos baleset érte Fischer Ágoston katolikus papot, a Kiscelli úti Szent Alajos-intézet igazgatóját. Föl akart szállni a villamosra, a mely éppen elindult. Fischer lecsúszott és a pótkocsi kereke mindkét lábát összeroncsolta. Hamar bevitték a Szent Margit-kórházba, a hol a lábát térdben amputálták. De nem segíthettek rajta: a nélkül, hogy eszméletét visszanyerte volna, meghalt.”

„Az ukrán gabonabehozatal”

A 8 Órai Újság tudósítása Bécsből:
„A Kölnische Zeitung berlini tudósítás nyomán megállapítja, hogy Ukránia gabonatermésének, egyéb élelmiszereinek ás nyersanyagkészletének igénybevételére a készülődés már a múlt év szeptemberére nyúlik vissza. Az előkészítő munkában a hadvezetőség, a tengerészeti vezetőség és a számbajövő birodalmi hivatalok vettek részt. A birodalmi gazdasági hivatal Ausztria-Magyarországgal együttesen a felosztásra szervezetet létesített; az ország viszonyaival ismerős biztosok gondoskodnak a gabona előteremtéséről s ezt a munkájukat katonai intézkedésekkel támogatják. Az elszállításra főútvonalul a tengeri út és a Románián át a Dunáig vezető vízi út jön tekintetbe. Már március végén Odesszában volt egy német gőzös és a Fekete-tenger többi kikötőjében is szabaddá vált a forgalom. A Dunán és a szárazföldön való továbbszállítás lebonyolítása céljából a romániai termés elszállítására szolgáló eszközök állanak rendelkezésre. Az ukrán vasúti forgalom egységes szabályozása a tábori vasutak főnökének Kievben időző helyettesére vár. Ami a szénkérdést illeti, sikerült a német készletekből Ukránia jövő havi szükségletét fedezni.”

„Rablótámadó bosnyák katona”

A Budapesti Hírlap rövidhíre:
„A Lovas-úton Sztoján Arzén soffőrt megszólította Zaim Szavics 3. bosnyákgyalogezredbeli katona és cigarettát kert tőle. Sztoján azt mondta, hogy nincs cigarettája, mire Zaim kirántotta az oldalfegyverét és Sztojánt bal fölső karján megszúrta. A soffőr rendőrért kiáltott. Az őrszemen álló rendőr elfogta a bosnyák katonát és a főkapitányságra kísérte. Sztoján sebesülése súlyos. A Szent János-kórházban ápoljak.”

„Ausztráliaiak támadnak az Ancre és a Somme közt”

Bakos Tibor összefoglalója a Pesti Naplóban:
„Angol előretörés a Doiran tónál – A palesztinai török győzelem: A hadihelyzet – a háború eseményei”

„A nyugati hadszíntéren hétfőn egy nagyobbszabású felderítő előretörést hajtottak végre a németek Reimstől 10 km.-re északra Brímontnál, ahol átkeltek az Aisne csatornán. Courcy mellett behatoltak a francia állásokba, ahonnan foglyokkal tértek vissza. Ezt a vállalkozást már egy vasárnap megkezdett tüzérségi harc vezette be, melylyel a németek valószínűleg az ellenséges tartalékokat akarták közelebb hozni a felderítési szakaszhoz, hogy így az előretörésük a tartalékok erejét is megállapíthassa.”

„Az ellenség részéről csak a Somme és Ancre között volt egy nagyobb éjjeli vállalkozás. Az angolok a kipróbált ausztráliai csapataikat küldték harcba a corbie–bray-i uton Morloncourt-nál, de sikertelenül.”

„Svájci hírek szerint a franciák a hadszíntér keleti szárnyán tehát Lotharingiában várják a németek új nagy támadását, amelyet kiegészítene egy az északi fronton a Lys folyó és a tengerpart között meginduló támadás. Ha figyelembe veszszük a félhivatalos német adatokat, az eddig harcba vetett angol és francia hadosztályokról, melyek száma 132, úgy tényleg sok sikerre lehet kilátása az új német offenzívának, mert már aligha van 20 hadosztálynál erősebb szabad tartaléka Foch tábornoknak. A francia tartalékok jelentékeny része az angol fronton lett harcbavetve s ezért nagyon indokolt egy offenzíva a francia front ellen, mert így a franciák kényszerítve lesznek elvinni csapataikat az angol frontról, aminek pedig az lesz a következménye, hogy a most pihenés és kiegészítés céljából kivont angol hadosztályoknak ismét a frontra kell vonulni. Az angol front ezáltal azonban nagyon meggyöngülne s nem valószínű, hogy fel tudják majd tartani a németek döntő offenzíváját.”

„A palesztinai fronton öt napon át nagy küzdelem dúlt a Jordán völgyében. Az angolok megerősítve jobb szárnyukat újabb kísérletet tettek, hogy kelet felé áttörjék a török–német harcvonalat s így elérhessék a medinai vasútvonalat. A szövetséges csapatok nagyszerű ellentállásán teljesen megtört az angol támadás, sőt a megindított ellenoffenzíva visszaszorította az angolokat ismét a Jordán mögé.”

„Letartóztatott tolvaj”

A Budapesti Hírlap beszámolója:
„Jeszenszky Zoltán, a Magyar Általános Hitelbank pénztárosa följelentést tett a rendőrségen, hogy a tegnapelőtti pénztárzárlatkor 6300 korona hiánya volt, a mely, minden valószínűség szerint onnan ered, hogy Lány Árpádnak, a Hungária-szálló igazgatójának egy hétszáz koronás csekkét hétezer koronásnak fizette ki. A detektívek megállapították, hogy a pénzt Gáspár Lajos, a Hungária-szálló szolgája vette föl. Gáspár tagadta, hogy ő hétezer koronát kapott volna hétszáz korona helyett. Házkutatást tartottak nála és ötezernyolcszáz koronát találtak a lakásában. Gáspár azt mondja, hogy ez neki megtakarított pénze volt. A lakásban még több ezer korona értékű fehérneműt is találtak. Ez a Hungária- szállóból származik. Gáspár onnan lopta. Gáspár hétszer volt már büntetve és összesen huszonegy évet töltött fogházban. Letartóztatták.”

„A király szava”

A Magyarország lapjain elemezte IV. Károly király levelét:
„Bizony nagyon kedves és nagyon jóleső olvasmány minden magyar ember számára Károly király levele. Bizony kevés dologban telhetik ma olyan gyönyörűsége magyar emberek lelkének, mint ebben a szebb jövővel biztató nagyszerű királyi megnyilatkozásban.”

„»A magyar nemzeti állam kiépítése«. Mintha álmot látnánk, mikor a magyar király kéziratában olvassuk ezeket a szavakat. Ragyogó, szépséges álmot, amilyet eddig álmodni se mertünk.
Hiszen ez volt nekünk az eszményünk, a reménységünk, a törekvésünk ezelőtt is mindig. De soha még magyar király szájából nem hallottuk, soha még magyar király kéziratában leírva nem láttuk ezeket a magyarnak mindeneknél becsesebb szavakat. Akármilyen forró hevüléssel szállt is a magyar lelkekből a trón felé a nemzeti állam kiépítésének soha nem pihenő kívánsága, jégbilincsekké fagyott mindig a bécsi levegő irgalmatlan ridegségében. S ím ahonnan gátlását és bénítását éreztük csak ezelőtt az építés igazi munkájának, onnan jön most a buzdítás, a lelkesítés, a kezdeményezés! Milyen öröm ezt a nagyszerű változást látni!”


„»Reánk« hárul a nemzeti állam kiépítésének nagy feladata. Ez a „reánk”, ez már nem az uralkodói fenség büszke többes száma. Ez a nemzetet és az uralkodót jelenti együtt, azt jelenti, hogy a nemzetnek és a királynak egyesülten, egyetértve kell felépíteniök a nemzeti állam épületét. Milyen dermesztőén rideg volt az, mikor ezelőtt a király a nemzethez beszélve azt mondta: Mi, – és ezalatt önmagát, egyedül csak önmagát értette.”

„S milyen bensőségesen meleg, milyen kedvet adó és reményt ébresztő az, mikor a király a nemzethez intézett szavában most azt mondja: Mi, – és ezalatt együtt érti önmagát és a nemzetet.
Az a régi Mi, az igen sokszor egy ember volt szemben húsz millióval. Az igen sokszor akadály volt a nemzeti fejlődés útjában. Ez az új Mi, ez húsz millió ember együtt, egybeforrva, egyetértve, s egy közös, nagy, dicsőséges célra törekedve.”

„Reánk hárul a nagy feladat megoldása. S mi ezt a nagy feladatot biztosan, könnyen és tökéletesen meg fogjuk oldani. Mi: a magyar nemzet és a magyar király együtt, egymásban bízva és egymást őszintén támogatva. Magyar nemzeti állam. Nem volna szabad, hogy eltérés legyen köztünk ezeknek a szavaknak az értelme felől. S akkor fog csak igazán áldás fakadni a király nagyszerű tettéből, ha ő is ugyanúgy érti és ugyanúgy akarja majd a magyar nemzeti államot, mint a magyar nemzet roppant nagy többsége és mint a magyar nemzet egész történelmi hagyománya.
Az igazi magyar nemzeti állam csak egyféle lehet: egységes és független. Amíg nem egységes és nem független, addig nem az a nemzeti állam, amit a magyar nemzet kíván, s amit a történelem kíván.”

„Öngyilkos grófnő”

A Budapesti Hírlap híre:
„Bécsben, a Ringstrasse egyik szállójának negyedik emeletéről, mint a N. W. Tagbl. [Neues Wiener Tagblatt] mai reggeli száma jelenti, leugrott a szállóban lakó hatvanhárom éves Bethlen Jozefin grófnő és nemsokára meghalt. Az életunt asszony a Bácskában született. Háromszor ment férjhez. Az első férje egy magyar báró volt, a ki öt évi házasélet után meghalt. A grófnő ekkor egy orosz konzulnak lett a felesége, majd ennek a halála után Weigl Ferenc nevű polgáremberrel kelt egybe. Néhány évvel ezelőtt a harmadik férje is meghalt és okkor az özvegy egyideig Magyarországon élt a rokonainál, majd Becsbe költözködött, a hol a múlt év november óta szállóban lakott. Gondtalan anyagi viszonyok közt élt, de senkivel nem érintkezett. Miért lett öngyilkossá, senki sem tudja. Azt hiszik, hogy pillanatnyi elmezavarban követte el tettét.”

„Írország sohase békül ki Angliával”

A Pesti Napló tudósítása Bernből:

„A Manchester Guardian tudósítója beszélgetést folytatott Logue érsekkel Írország prímásával, aki kijelentette, hogy az ír püspöki kar a Vatikán előzetes hozzájárulása nélkül foglalt állást az általános védőkötelezettség ellen. Ezért az ír kérdéssel kapcsolatban Angliában legutóbb elterjedt az a tiltakozás, a pápaság ne avatkozzék bele Anglia belügyeibe, egészen indokolatlan és csakis az angliai katolikusok, valamint az amerikai hadsereg érzelmeit sértheti, amelynek legalább 40%-a ír származású római katolikus. Az ír püspöki kar határozatának meghozatalakor csakis az emberiesség kérdését tartotta szem előtt. Logue érsek kijelentette, hogy az ír lakosság száma felére csökkent az utóbbi hatvan esztendőben az angol üldöző politika miatt, amely Írországot nyomorba döntötte és kivándorlásra kényszerítette. Hozzájárul még ehhez, hogy a háború kitörésekor igen sok ír önként állt be az angol hadseregbe s e mozgalom tovább terjedt volna, ha Anglia Írországnak megadta volna az önállóságot. Írország most már nem képes elviselni azokat a veszteségeket, amelyek az általános katonai kötelezettség behozatalakor érnék. Az érsek végül kijelentette, hogy még akkor sem reméli Angliának Írországgal való kibékülését, ha a home rule [önkormányzat] törvényre emelkednék.”

„Az excár bűnlajstroma”

A 8 Órai Újság tudósítása Berlinből:

„Mint Stockholmból táviratozzák, orosz újságokból kitűnik, hogy Sorin, a forradalmi bíróság elnöke, a népbiztosok tanácsa elé terjesztette a Miklós excár ellen folytatott vizsgálat anyagát. A vádirat a volt cárt egész sor vétek és bűn elkövetésével terheli s lényegileg azt tűzi ki feladatul, hogy a volt kormányok minden cselekedetéért őt teszik felelőssé s mindezekért neki kell bűnhődnie is. Szemére vetik az excárnak az alkotmány megsértését, mindenekelőtt azonban számos politikai ítélet helybenhagyását, ami az ő uralkodása alatt történt. Megemlíti a vádirat az emlékezetes véres eseményeket a szibériai tábori mosóintézetekben a Léna mellett, továbbá 1905 januárjának forradalmi napjait, amely alkalommal Gapon pópának volt vezető szerepe, valamint számos más esetet, amikor vér folyt. Végül nyíltan megvádolják a cárt a háború kitörésének okozásával is s ennek kapcsán felhozzák Szuchomlinov és Januskievics leleplezéseit. Bűnéül rójják fel, hogy a mozgósítási parancs jóváhagyásával, mindenekelőtt pedig az általános mozgósítás elrendelésével az európai helyzet kiélesedéséhez hozzájárult.”

„Rablógyilkosság Kiskunhalas határában”

A 8 Órai Újság híre:
„A Kiskunhalas közelében levő Pirtó pusztán rablógyilkosság történt az elmúlt éjszaka. A gonosztevők két szerencsétlen nőt fosztottak meg életétől. Három katona bezörgetett Márkus Pálné tanyájára. A zörgetésre a cselédleány ébredt föl, kinek kérdésére a katonák azt mondották, hogy szökött katonákat keresnék a tanyán. E közben Márkusné is felkelt és amikor meghallotta miről van szó, ajtót nyitott. Alig léptek be a katonák. rögtön nekiestek a két nőnek és bajonettel összeszurkálták őket A sebesültek jajveszékelésére figyelmessé lettek a szomszédok és minden felől a ház felé siettek, amire a gyilkosok, anélkül, hogy bármit is rabolhattak volna, megfutamodtak és eltűntek az éjszaka sötétségében. Márkusné és cselédje, mielőtt orvosi segítség érkezett volna, belehalt sérüléseibe. A csendőrség megindította a vizsgálatot és értesítette az eseményről a budapesti főkapitányságot is, mert valószínű, hogy a három katona a fővárosba menekült. Az egyik gonosztevő káplári rangot visel, szikár sovány arcú ember, a másik kettő pedig közlegény.”

A nap legfontosabb híre: „Aláírták az oláh békét”

A Budapesti Hírlap összefoglalója:
„Az eredeti tervtől eltérően már ma közzétették a Romániával kötött békeszerződés szövegét. Bár egyelőre csupán az általános szerződés szövege fekszik előttünk, míg a pótmegállapodások, és pedig úgy, a jogi mint a gazdasági természetűek hiányzanak, mégis megfelelő képet alkothatunk magunknak a szerződés jelentőségéről.”

„Az első pontot egy pótmegállapodás van hivatva kiegészíteni, a mely Romániát az irredenta agitációnak a jövőben való megfékezésére kötelezi. A második cikkely jelentőségét az a körülmény domborítja ki legjobban, hogy eddig hosszú évtizedek fáradozása ellenére sem lehetett Romániát a konzuli viszony rendezésére rábírni, a minek gazdasági életünk igen nagy kárát látta. Most azonban a jogi szerződések rendezni fogják ezt a kérdést.”

„A román haderők leszerelésére vonatkozó feltételek teljes mértékben garanciát nyújtanak a középponti hatalmaknak, hogy számukra a keleti kérdés elintéződött. A harmadik fejezetnek egyik legfigyelemreméltóbb pontja Dobrudzsának kettéválasztása. A Csernavoda–Konstanza vonaltól délre húzódó területet Románia azonnal köteles Bulgáriának átadni, míg az északi területet a szövetséges hatalmak veszik át. Ennek sorsáról a döntés csak később fog megtörténni, akkor, a midőn Törökország és Bulgária között az egyezség a kompenzáció kérdésében már létrejött. E fejezet 14. cikkelye a Magyarország és Ausztria javára végrehajtandó határkiigazítást részletezi. Pontosan körülírja a vonalat, eklatáns bizonyítékául annak, hogy, itt nem annexióval állunk szemben, hanem a határvonalnak a hegygerincekről a völgyekbe való le tolásáról van szó. Nagyobb területet csupán a három-ország-szögben kapunk, a hol a közelebbi kapcsolatot Magyarország és Bukovina között ki fogjuk szélesíteni. Hogy e területrész miként fog megoszlani a monarkia két állama között, azt a két kormány között megindítandó tárgyalás fogja eldönteni.”

„Igen fontos rész a szerződés negyedik fejezete, a mely a hadikárpótlásra vonatkozik. A szerződő felek kölcsönösen lemondanak a hadikiadások megtérítéséről. A hadikárok megterítésére azonban külön megállapodásokat létesítenek. Románia kénytelen lesz a nekünk okozott hadikárt megtéríteni. A megszállott területek kiürítése csak későbbi időpontban megy végbe. Fontos intézkedéseket tartalmaz a 123. cikkely, a mely Romániát a középponti hatalmak által létesített intézmények ipari üzemek, vasutak, hidak továbbá mindenféle építési és renoválási munka megfizetésére kötelezi. Ez az intézkedés az eddigi békeszerződésekből teljesen hiányzott.”

„Elsőrangúan fontos a dunagőzhajózás szabályozása. Ez a kérdés most már hatvan esztendős múltra tekinthet vissza. A jövőben Anglia, Franciaország és Olaszország befolyása meg fog szűnni. Románia ezentúl nem szedhet félpercentes vámot a behozatal és kivitel után. Katonai szempontból nagy jelentősége van a kérdés megoldásának, mert a középponti hatalmaknak immár szerződéses joguk van arra, hogy hadihajóik a Dunán egészen a torkolatig szabadon közlekedhessenek. Még egy pontja van a szerződésnek, a mely megérdemli, hogy külön is felemlítsük és pedig az, a mely a vallásfelekezetek egyenjogúsítására kötelezi Romániát.”

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Ausztrál katonák Franciaországban 1918 áprilisában (kép forrása: The Daily Telegraph)II. Miklós házi őrizetben Carszkoje Szelóban, 1917 júliusában (kép forrása: The New York Times)Wekerle Sándor és más tisztviselők a Keleti Vásár megnyitóján, 1918. augusztus 16. (kép forrása: Wikimedia Commons)IV. Károly (kép forrása: 24.hu)Michael Logue érsek (b) John Redmond ír nacionalista politikussal (kép forrása: Getty Images)Magyar katonák Bukarestben (kép forrása: alfahir.hu)Török, német, osztrák-magyar és bolgár katonák Bukarestben (kép forrása: alfahir.hu)

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!