Az Újvilág első cowboyai spanyolul beszéltek
2021. november 15. 18:08 Múlt-kor
Évszázadokkal az amerikai cowboyok feltűnése előtt már voltak, akik lóhátról, lasszóikat mesteri ügyességgel vetve terelték a marhák hatalmas csordáit: ők voltak a mexikói vaquerók, akiktől későbbi, világhírűvé vált angol ajkú társaik a fogásokat eltanulták.
Korábban
Spanyol hagyományok
A spanyol hódítók az 1519-es partra szállásukat követő években az Ibériai-félszigetről hozott tudásukat átruházták a jobbára őslakos, később mesztic férfiakból álló segédszemélyzetükre, akikből így lettek az első vaquerók (szó szerint „tehenészek”, a spanyol „vaca”, azaz „tehén” szóból) azon a területen, amelyet később Mexikónak neveztek.
„Több évszázadnyi lovas mesterség elfeledett története ez, amely a gyarmati múlthoz kapcsolja a vaquerókat” – mondta el Pablo A. Rangel, a vaquerók történetével foglalkozó kutató.
A lovas marhahajcsárok az évszázadok során folyamatosan öregbítették hírnevüket, ahogy Spanyolország észak-amerikai birodalma nyugat felé terjeszkedett Texas felől Új-Mexikón és Arizonán át a ferences szerzetesek által létrehozott kaliforniai spanyol missziók felé a 18. század végén.
Rangel elmondása szerint a billogozás és a modern nagyállattartási praktikák elterjedése előtt a vaquerók munkája kulcsfontosságú volt egy olyan társadalomban, ahol az élelmiszer gyakran korlátozott mennyiségben volt csak hozzáférhető, és a Spanyolországból importált szarvasmarhák gyakran elkóboroltak.
Habár a spanyolok hosszú múltra visszatekintő lovas hagyományokkal rendelkeztek, Észak-Amerika zord vidékein újfajta készségekre is szükség volt. „Ami igazán elkülöníti a vaquerót egy egyszerű lovastól, az a kötélsodrás. Ők készítették saját nyergeiket is” – mondta Rangel.
A legfontosabb azonban az volt, hogy képesek voltak befogni az elvadult lovakat, és mindennapi gyakorlatuk részévé emelték a lasszózást.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban tegnap
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak tegnap
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete tegnap
- Munkácsy ritkán látható festményei is kiállításra kerülnek a szegedi Móra Ferenc Múzeumban tegnap
- Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények – megjelent a Múlt-kor tavaszi extra különszáma tegnap
- Mindössze egy magyar munka érkezett a Margit híd építésének pályázatára tegnap
- Nem bízott a Habsburg-udvar kegyelmében Rákóczi tegnap
- Tengerbiológusként teljesedett ki a háború után Hirohito császár 2024.04.29.