Az újromantikának hátat fordítva mutatta be a nemesi világ visszásságait Csiky Gergely

Az Arad melletti Pankotán született, édesapja az 1848-as forradalom és szabadságharc egyik vezető orvosa volt. Csiky kisgyermekkorától papnak készült, nyolc idegen nyelvet tanult meg, és komoly világirodalmi műveltséget szerzett, első versét nyolcéves korában anyjának írta. A gimnáziumot Aradon, a katolikus teológiát a temesvári szemináriumban és a pesti szemináriumban végezte.

Már diákkorában verseket, elbeszéléseket és drámákat írt, Marosi Gyula néven francia és angol elbeszélések fordításait küldte el pesti lapoknak. Felszentelése után 1865-től a bécsi Augustineumban képezte tovább magát, 1868-ban teológiából doktorált.

Néhány hónapig Tornyán volt káplán, majd Temesváron gimnáziumi tanár, 1870 és 1878 között a temesvári papnöveldében egyházjogot és -történetet tanított, s a Csanád című egyházmegyei lap munkatársa volt.

Az országos elismertséget 1875-ben vívta ki a verses formában írt, mitológiai környezetben játszódó Jóslat című drámájával, amely az MTA drámapályázatán elnyerte a Teleki-díjat. A mű alig rejtetten támadta a papi nőtlenséget, szerzője ezzel magára vonta egyházi felettesei neheztelését.

Csikyt foglalkoztatta a szabadságharc témája is, de a forradalmi harc újrakezdésének gondolatával leszámolt Janus című drámájában, amelyet szintén Teleki-díjjal jutalmaztak.

1878-ban püspöki engedéllyel Budapestre költözött, és minden idejét az irodalomnak szentelte. Sorra jelentek meg drámái (Az ellenállhatatlan, A bizalmatlan), emellett Szophoklész tragédiáit és Plautus vígjátékait fordította.

A hazai sikerek nem elégítették ki, 1879-ben Párizsba utazott tanulni, s fél évig esténként csak a színházakat látogatta. Az itt tapasztaltak megváltoztatták drámaírói technikáját, s nekifogott A proletárok című drámájának (1945 után Ingyenélők címmel játszották).

Ebben már nyoma sem volt az újromantikának: a nemzet testén élősködő nemesi világ visszásságait mozgalmas cselekményben, vígjátéki hatásokkal mutatta be. A Nemzeti Színházban bemutatott darab kirobbanó sikert aratott. Hazatérése után már egészen „világi” életet élt, amit az egyház nem nézett jó szemmel, s ezt a csanádi püspök hivatalos levélben adta tudtára.

Csiky nem az írásnak, hanem az egyháznak fordított hátat, áttért az evangélikus hitre, sőt 1881-ben meg is nősült. Az irodalmi életben egyre elismertebb lett: beválasztották a Kisfaludy Társaságba, levelező tagja lett az Akadémiának, elvállalta a Nemzeti Színház dramaturgiai irányítását, és a színiiskolában is tanított.

Sorra születtek darabjai: a Cifra nyomorúság a tisztviselők eladósodásának, elnyomorodásának krónikája, kíméletlenül ábrázolta a polgári fejlődéssel lépést tartani nem képes nemesi osztályt, míg a Buborékok a dzsentrik anyagi és erkölcsi összeomlását rajzolja meg.

A társadalmi drámák mellett történelmi tárgyú darabokat is írt (Spartacus, Petneházy), sajátos drámai kísérletével, a Vasemberrel (1886) görög mintájú polgári tragédiát akart teremteni. Ma is népszerű műve a neves színésznő, Prielle Kornélia számára írt A nagymama című vígjátéka, amelyet több nyelvre is lefordítottak.

A rendkívül termékeny író a színműveken kívül regényeket (Arnold, Az Atlasz család) és értekezéseket írt, magyarra fordított több tucatnyi francia és angol darabot, valamint Taine ötkötetes angol irodalomtörténetét. A fiatal kora óta szívbeteg Csiky nem sokat törődött betegségével, rengeteget dolgozott, és szenvedélyes dohányos is volt. Alig negyvenkilenc évesen, 1891. november 19-én halt meg. Nevét ma két színház, a kaposvári és a temesvári viseli.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
• Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
• A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
• Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
• Sztójay Döme, a magyar Quisling
• "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
• Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
• "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"