Az Oszmán Birodalom bukása hozta el az iszlám felemelkedését 

Egyiptom feltámadása

A 20. század első felében az egykori Török Birodalom arab területein a legszélesebb körben Haszan al-Banna mozgalma terjedt el, amely az iszlám központi szerepét hangsúlyozta minden jövőbeli fejlődéshez, és meggyőződéssel vallotta, hogy a vallás adaptálható a modern élethez. A legfontosabb probléma, amelyre választ kellett találniuk a még mindig jelen lévő európai gyarmatosítás volt.

Haszan al-Banna

Az 1906-ban vallásos egyiptomi családban született, az Al-Azhar teológiai szemináriumain nevelkedett al-Banna az iszlám lényegével szembeni kérlelhetetlensége már fiatalkorában megmutatkozott. Létrehozott egy szervezetet a „Törvény megszegése elleni vétségek” néven, amelynek tagjai azokat az embereket vádolták és ítélték meg, akikről úgy gondolták, hogy megszegték a vallási vagy erkölcsi szabályokat. A mélyen vallásos, folyamatosan böjtölő, hétfőn és csütörtökön nem étkező al-Banna Kairóban lett tanító, azonban 1927-ben Isztambulba költözött.

A nyugathoz államszervezetileg is kötődni igyekvő Kemal Atatürk 1924-ben olyat tett, amivel az 1453 óta folyamatosan létező, a világ muzulmán hívőinek egységét egy csapásra szétrombolta: megszüntette az isztambuli Oszmán Kalifátust. Erre válaszul hozta létre al-Banna 1928-ban a Muszlim Testvériség vallásos közösségét, amely a kalifátus helyét igyekezett átvenni, azonban köreiben − a kalifátussal ellentétben − lényegesebben nagyobb figyelmet kapott a politikai fókuszpont. A posztmodern szalafista mozgalmak sorába illeszkedő törekvés alternatívát kínált a nyugati kapitalizmussal és a marxista elképzelésekkel szemben egyaránt.

Al-Banna számára az iszlám egybefoglalt mindent: a magán- és publikus ügyeket is. Az iszlám nemcsak vallás, hanem a nemzetiség és a polgárság egy formája. A követőik a leggyakrabban azért prédikáltak, hogy az emberek visszatérjenek az ősi vallási gyakorlatokhoz és az iszlám törvény (sária) szabályainak szigorú követéséhez. A Testvériség tagjai elkötelezték magukat, hogy harcolnak a laikus, illetve a nyugati és az európai hatások ellen, ugyanakkor a tradíció és a modernség sajátos ötvözetét igyekeztek a hívek elé tárni.

A Korán oktatása Egyiptomban, 1938.

A brit gyarmati uralom ellen harcolva a Testvériség a társadalom, az állam, a kultúra és a vallás egyetlen „totális és teljes” egésszé olvasztását tűzte zászlajára. Al-Banna csoportja úgy vélte, első lépésként egy közös iszlám államot kell létrehozni, amelynek működéséhez néhány jelentős nyugati „találmányt” is beemelt volna, úgymint az alkotmányos kormányzást, valamint a demokrácia elvét.

1932 őszén a Muszlim Testvériség székhelyét Kairóba költöztették (ugyanis Haszan al-Bannát a fővárosba helyezték), ahol megsokszorozta az iskolák számát a szegénynegyedekben, jótékonysági szervezeteket, rendelőintézeteket és könyvtárakat hozott létre az ország több pontján. Kissé populista, de leginkább realista módon főként Egyiptom hátrányosabb helyzetű lakosaira fordított nagyobb figyelmet.

A fiatal mozgalom közönsége gyorsan növekedett: 1933-ban kétezer tagja volt, 1935-ben már 40 ezer, majd ez a szám az 1940-es évek elejére több mint 200 ezer lett. A jeruzsálemi muftihoz közel álló al-Banna Egyiptom határain kívülre is ki akarta terjeszteni befolyását, s 1947-től kezdve Palesztina felszabadításáért, majd pedig Izrael állam ellenében harcoltak.

Diákzavargások Kairóban, 1936: tüntetők veszik körbe Naszim miniszterelnök autóját

Ekkoriban a mozgalomnak már több mint kétmillió tagja volt Egyiptomban, s a jól kiépült szervezet gyakorlatilag államként működött az államban (saját hadsereg, egészségügyi intézmények, iskolák). 1948. december elején a tervezett Izraellel kötendő fegyverszünet miatt súlyos zavargások törtek ki, amelyek megfékezésére bevetették a kairói rendőrség teljes erejét, december 8-án pedig az „állam biztonságának veszélyeztetése” miatt feloszlatták a mozgalmat.

Néhány nappal később, a Testvériség egyik tagja meggyilkolta a miniszterelnököt. Az újabb válasz nem váratott sokat magára: 1949. február 12-én merénylet áldozatául esett Haszan al-Banna is. A mozgalom azonban nem omlott össze, s máig jelentős, bár ellentmondásos szerepet tölt be Egyiptomban.

1. Gyarmatosítási verseny
2. Reformerek kora
3. A birodalom alkonya
4. Egyiptom feltámadása

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban