Az országot modernizálta, a „kasztrendszert” eltörölte, demokráciát mégsem hozott a Meidzsi-korszak Japánnak

Meidzsi császár 1873-ban

Nevek és korszakok

A „Nagy”, illetve „Jó” jelzőkkel is illetett császárt posztumusz nevén szokás Meidzsiként emlegetni, különösen Japánban – ő maga életében a Mucuhito nevet használta, ifjúkorában, hercegként pedig Szacsinak nevezték.

A Meidzsi („felvilágosult kormányzás”) eredetileg a korszaknevet jelölte, amelyet uralkodásának jelölésére választott – a korszaknév és a posztumusz név az ő halála óta egyezik a japán császárok sorában.

1852. november 3-án született Kiotó császári fővárosban Kómei császár és ágyasa, Nakajama Josiko gyermekeként. Mivel a korabeli japán kultúrában a szülést „szennyező” folyamatnak tekintették, a császári hercegek születésének körülményei szöges ellentétben álltak az európai udvarokban megszokottakkal: Szacsi herceg anyai nagyapja birtokán, egy kis épületben jött a világra, a császári palotakomplexumon kívül.

Kómei császár

A herceg ifjúkoráról keveset tudni: életének ezen szakasza jobbára későbbi leírásokból ismert, ezek gyakran ellentmondanak egymásnak. Egyes beszámolók szerint a herceg a kezdetektől fogva életerős, másokat uraló személyiség volt, és kimondottan tehetséges a szumóban, más források azt állítják, törékeny volt és gyakran betegeskedett, a tűzfegyverek dörejétől pedig rendszerint eszméletét vesztette.

Annyi biztos, hogy a császári vérvonal súlyos belterjessége (Meidzsi szülei és korábbi felmenői is különböző mértékben rokonok voltak) több veleszületett rendellenességet is eredményezett a hercegben, amelyek az idő múlásával egyre nehezebbé tették életét.

Kevesebb mint egy évvel születése után hajózott be Matthew Perry amerikai admirális híres hajóhadával (amelyet a japánok csak „fekete hajókként” emlegettek), hogy a modern amerikai haditengerészet fenyegetésével rábírja az elmaradott, a világtól 250 éve elzárkózó szigetországot a kereskedelemre.

A látogatást követő időszakban Japán több nagyhatalommal is úgynevezett „egyenlőtlen szerződést” kötött, amelynek keretében a külföldiek különleges kiváltságokkal végezhettek kereskedelmi tevékenységet Japánban.

A szamuráj osztály, azaz a nemesség tagjai egyre elégedetlenebbek voltak e helyzettel: eleinte a külföldiek kiűzését, majd az ország modernizálását kezdték pártolni, és a sógunátus (bakufu) intézményében látták meg az ország bajainak forrását.

1. Nevek és korszakok
2. Elkerülhetetlen változás
3. Új hatalom Ázsiában

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

7 960 ft 6 490 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 9 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

sport

• Ostromokat és tengeri csatákat is eljátszottak a véres római gladiátorjátékokon
• Kockázás, állatviadalok, lottó és totó: a szerencsejátékok története
• Elhunyt Korondi Margit kétszeres olimpiai bajnok tornász
• Összetört álmok Antwerpenben: az I. világháború után megrendezett csonka olimpia
• Az őrjöngő versenyigazgató és a sztereotípiák sem állhattak az első női maratonfutó útjába
• Játék(os)ok nélkül – Fantomolimpiák, csonka versenyek és megcsonkított karrierek
• Francia királyok hobbijából angol urak szórakozásává vált az évszázadok alatt a tenisz
• A nehézségekkel küzdő Athén helyett Budapest is vállalta volna az első újkori olimpia rendezését
• Elsőként hívta Puskás Ferencet „Öcsinek” a legendás gólvágó, Zsengellér Gyula