Az irodalom és a kertészet történelmi kapcsolatát vizsgálják meg Budapesten

A szervező Magyar Kertörökség Alapítvány (MKA) csütörtöki közleménye szerint a European Route of Historic Gardens (ERHG) idei fórumán ezúttal arra keresik a választ, hogy milyen ihletet merített az irodalom a kertművészetből, illetve hogyan hatott egymásra a két művészeti ág.

Jakab Zsófia, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) marketing és kommunikációs vezérigazgató-helyettese a közlemény szerint az esemény megnyitóján egyebek mellett kiemelte: a statisztikai számok igazolják, hogy a kertturizmus kiemelkedő lehetőséget jelent a magyar ágazat számára.

Jaume Dulsat, az ERHG elnöke köszöntőjében arról beszélt, hogy Európa történeti kerteket összekötő turisztikaiútvonal-programja óriási lehetőséget jelent a tagszervezetek számára, hiszen olyan gyakorlati kérdésekben is tapasztalatot cserélhetnek, mint a történeti kertek megőrzése és megújulása, illetve azok ökológiai és gazdasági fenntartása.

Herczeg Ágnes, a Magyar Kertörökség Alapítvány (MKA) elnöke a fórum házigazdájaként kiemelte: a Budapesten megrendezett esemény a hazai tájépítészeti szakma elismerésén túl előmozdíthatja a hazai kertturizmus fellendülését, elősegíti a határon átnyúló együttműködéseket, egyben lehetőséget teremt egymás értékeinek és tapasztalatainak megismerésére.

Kalla Zsuzsa, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) gyűjteményi főigazgató-helyettese köszöntőjében arra emlékeztetett, hogy a fórumnak otthont adó Károlyi-palota kertje a 20. században egyszerre volt múzeum és közösségi kert, padokkal, játszóterekkel és múzeumkert, ahol szabadtéri koncerteket, rendezvényeket tartottak. A jelenleg is zajló megújulásnak köszönhetően a kastély- és Károlyi-kert egybenyitásával megvalósul a kert eredeti egysége, amelynek eredményeként jövő tavaszra ismét visszatérhet az irodalom a kastélypark fáinak hűvös árnyékába.

A közlemény szerint az ERHG a fórummal egyszerre tartja idei közgyűlését, amelyen a 2023-as költségvetésen és a jövő évre tervezett programokon túl három új tagjelöltről is szavaznak a résztvevők. Az új, ukrán, görög és grúz tagokkal együtt a szervezetnek 27 teljes jogú tagja lesz, amelyek 41 történeti kertet képviselnek 10 európai országban.

Az Európa számos országából érkező résztvevők a hivatalos program mellett bepillantást nyerhetnek Budapest történeti kertörökségébe: a budai Vár megújult kertjeinek megtekintését követően sétát tesznek a Normafán is.

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 2010-ben írta alá a Kulturális Útvonalakról szóló kibővített Részleges megállapodást (EPA), amelynek célja a tagállamok történeti kertjeinek történelmi, művészeti és társadalmi értékének bemutatásán keresztül a közös európai kultúra népszerűsítése.

Ennek keretében 2020-ban létrehozták az Európai Történelmi Kertek elnevezésű európai kulturálisútvonal-projektet, amelyet a European Route of Historic Gardens koordinál oly módon, hogy szakmai fórumokat szervez a tagszervezeteknek, hogy népszerűsítsék a csatlakozott történeti kertek turisztikai, kulturális célú látogatását, illetve uniós pályázati forrásokat is előteremt a kertfelújításokhoz, a kertörökséghez kapcsolódó kutatásokhoz, projektekhez.

A Magyar Kertörökség Alapítvány (MKA) és az Esterházy-kastélykert tavaly ősszel nyert felvételt a szervezetbe – közölte az MKA.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. Társadalmi kérdések a mai Magyarországon
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Máig nem tudni pontosan, hány roma áldozata lehetett a holokausztnak
• Tiszaeszlár: a világ leghíresebb zsidó vérvádja
• A cigányság és az 1851-es népszámlálás
• Bujkálástól a haláltáborok borzalmaiig
• Cigány-képek a folklórtól az etnopolitikáig: a romák és a rendszerváltás