Az indiánok szexuális szokásairól is kimerítően írt leveleiben Amerika keresztapja, Amerigo Vespucci

Vespucci 1451-ben vagy 1454-ben született egy gazdag firenzei kereskedőcsaládban. Humanista nevelést kapott, könyveket és térképeket gyűjtött. Huszonöt éves korától állt a Medici család alkalmazásában. Egy spanyolországi küldetése során vélhetőleg tanúja volt annak, amikor Kolumbusz Kristóf visszatért első útjáról, később személyesen is megismerkedett a felfedezővel.

Vespucci 1497 és 1504 között saját állítása szerint négy, bizonyíthatóan két utazást tett az Újvilágban. 1499-ben egy expedíció során Guyanától egész az Amazonas torkolatáig jutott, és akkor úgy vélte, hogy Ázsia távoli keleti részét érte el. A fellelkesült Vespucci hazatérve azonnal újabb utat szervezett, hogy eljusson Indiába, de a spanyolok nem adtak neki pénzt. 1501-ben már portugál szolgálatban érte el a brazil partokat, majd dél felé hajózva felfedezte a La Plata torkolatát, sőt egyes vélemények szerint a Tűzföldet is.

A tengerre többé nem szállt. A hajózásban és a kereskedelemben jártas férfiúként felvételt nyert a Nyugat-indiai Kereskedőházba, 1508-ban Kasztília főrévkalauzának nevezték ki. A hangzatos elnevezés azt takarta, hogy a spanyol flotta kormányosait kellett megtanítania a navigáció és a kozmográfia rejtelmeire, továbbá felügyelte a kapitányok által szolgáltatott adatok összegyűjtését, a térképek készítését. Amerigo Vespucci 1512. február 22-én halt meg Sevillában, özvegyének – férje érdemeire való tekintettel – nyugdíjat folyósított az egyébként takarékos kincstár.

Vespucci hírneve két levelén alapul, amelyek több nyelven és számos országban megjelentek, de kéziratban nem maradtak fenn. Az első az 1501-ben kelt Új világ (Mundus Novus), az 1504-es második levél címe Négy Utazás címen ismert. A levelek hitelessége és Vespucci utazásainak száma körül heves vita bontakozott ki, az azonban bizonyos, hogy az európai közvélemény ezekből tudta meg az új kontinens létezését, és a felfedezést Vespucci nevéhez kapcsolta.

Maga Kolumbusz még abban a hitben halt meg, hogy Ázsiát fedezte fel. Vespucci azonban rádöbbent, hogy az az elfogadott földrajzi hagyomány, amely szerint a felfedező Ázsiába hajózott, nem egyeztethető össze a tényekkel, és kimondta: egy másik földrészen járt. Az igazsághoz tartozik, hogy a levelek nem csak ezért voltak oly népszerűek: szerzőjük kimerítően leírta a déli csillagos égboltot, az új országok éghajlatát, élővilágát, az indiánok életét és megjelenését, sőt házassági és szexuális szokásait, gyermekszülési praktikáit is.

A német humanista Martin Waldseemüller nagyon szeretett neveket kitalálni, saját nevét is az erdő, tó és molnár szavakból alkotta. Nem csoda, hogy 1507-ben kiadott világtérképén, amely már külön ábrázolta az Újvilágot, annak déli részére az America szót nyomtatta. A névadást Vespucci latinizált keresztneve ihlette, méghozzá nőnemű alakban, lévén a többi akkor ismert kontinens neve (Europa, Asia, Africa) szintén nőnemű. Waldseemüller rövid időn belül megváltoztatta véleményét, de ekkor már késő volt: a sok ezer példányban kinyomtatott térkép révén első elnevezése terjedt el. A spanyolok és az olaszok egy ideig még az Indiák elnevezést használták, de végül náluk is az Amerika nyert polgárjogot.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
• Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
• 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
• 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
• Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
• Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
• Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái