Az idilli Capri szigetén, Gorkij villájában készítette elő a németekkel való későbbi együttműködését Lenin
2021. február 10. 15:25 Paul Skates
Korábban
Olasz kikötő
Gorkij 1906-ban érkezett Nápolyba, de híre megelőzte: már széles körben ismerték a cári rendszer által üldözött írót. Az európai értelmiségiek tiltakozása a proletár kultúra hősévé emelte, és nemzetközi ismertséget hozott számára.
A Nápolyi-öbölbe történő érkezése politikai jelentőséggel bíró esemény volt, melyet a nagy napilapok tudósítói is figyelemmel kísértek. Gennaro Sangiuliano A cár sakkban c. esszéjében így írt: „Az olasz sajtónak egy népszerű személyre volt szüksége, aki megfelel a száműzött értelmiségi kliséjének, képes feléleszteni a Risorgimento eposzát, egyfajta orosz Mazzinire, akiről cikkezhetnek az újságok”.
Gorkijt és szeretőjét, Marija Andrejevát érkezésükkor virágokkal és buzdító szavakkal fogadták Piazza del Plebiscitón, Nápoly főterén: „Éljen az orosz forradalom! Le a cárral!”. Az Il Mattino nevű lap szerint az Antonio Labriola olasz szocialistáival történt találkozó során „az orosz mártírt dörgő tapsvihar fogadta”. Caprin, ahol a fényűző Quisisana Hotelben szállt meg, hasonló lelkesedés várta, így arról is meggyőzték, hogy vegye bérbe a tengeri sziklákra néző Blaesus-villát. Hét évig maradt a szigeten.
„Gorkij rezidenciája hamarosan egyfajta nyitott házzá vált, mint Tolsztoj birtoka, a Jasznaja Poljana, amely” – írja Sangiuliano – kirándulások, magasröptű beszélgetések és találkozások kavalkádjával „befogadta az orosz értelmiségieket: írókat, festőket, kalandvágyó nemeseket”. Az író mindezek mellett a Mesék Itáliáról c. regényén át Az anya c. fő művéig számos művének megírására is időt szakított.
Gorkij igyekezett híres barátaival körülvenni magát, mint pl. a színész-rendező Konsztantyin Sztanyiszlavszkijjal (akinek a nevéhez a színjátszás módszertana fűződik), vagy az énekes Fjodor Saljapinnal, a huszadik század leghíresebb basszistájával, aki Capri lakóit gyönyörködtette az orosz regények éneklésével a kikötőben.
Gorkij nyugalmát csak egy alkalommal zavarták meg, amikor is egy helyi előkelőség azzal a kéréssel fordult a tanácshoz, hogy szavazzák meg az író kiutasítását. Az ügy országos felháborodást váltott ki, de a miniszterelnök, Giovanni Giolitti hamarosan rövidre zárta a vitát az olasz parlamentben: „Maximálisan tisztelem Gorkijt, sőt, buzgó olvasója vagyok műveinek, és semmiképpen sem tekintem tartózkodását veszélyesnek.”
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
zsidóság
- Svéd és svájci diplomaták is mentették a budapesti zsidóságot
- Megnyílt a Holokauszt 80 emlékév a Dohány utcai zsinagógában
- Sikeres tudós, de sikertelen politikus volt Teleki Pál
- Összetettebb története van a húsvétnak, mint azt először hinnénk
- Végül Svájcban teljesedett ki a híres sorsanalitikus, Szondi Lipót
- A holokauszt áldozataira emlékezünk a mai napon
- A nyilasok halálmenetei után a gettó borzalmai vártak a budapesti zsidóságra
- Rejtő Jenő élete éppen olyan kalandos volt, mint utánozhatatlan regényei szereplőié
- A király sem tudta megfékezni a leprások elleni pogromokat Franciaországban
- Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények – megjelent a Múlt-kor tavaszi extra különszáma 09:51
- Mindössze egy magyar munka érkezett a Margit híd építésének pályázatára 09:50
- Nem bízott a Habsburg-udvar kegyelmében Rákóczi 08:20
- Tengerbiológusként teljesedett ki a háború után Hirohito császár tegnap
- Csak az anyasággal válhattak szabad nőkké a szultán ágyasai tegnap
- Magyar protestánsokat is mentett a holland tengernagy, Michiel de Ruyter tegnap
- Nemcsak prédikált, a pestisben szenvedőket is gyógyította Sziénai Szent Katalin tegnap
- A főapátságot felvirágoztató Uros 800 éves pecsétjét is megtekinthetjük tegnap