Az eső istennőivé váltak a nővérek, akik Vietnám első szabadságharcát vezették

Kivételezett helyzetű „hercegnőkből” lázadók

Trưng Trắc és húga, Trưng Nhị az általuk vezetett harcok előtt idilli életet éltek: a mai Vietnám északi részén, a Vörös-folyó deltája körül található Giao Chỉ tartomány kormányzójának lányaiként nem szűkölködtek semmiben, és státusukból kifolyólag az irodalomban és a harcművészetekben is képzettek voltak.

Édesapjuk azonban idegen hatalmat szolgált: a Kr e. 111 óta a térséget megszálló, Han-dinasztia vezette Kínát, amely helyi arisztokratákon keresztül kormányozta a mai Vietnám északi térségét. Az idősebbik nővér, Trưng Trắc is egy hasonló férfihoz, Thi Sách-hoz, a szomszédos Chu Diên tartomány kormányzójához ment feleségül.

Mindazonáltal nem a házasság jelentette a nők egyetlen lehetőségét: elmondható, hogy a korabeli délkelet-ázsiai társadalmak sok szempontból haladóbbak voltak, mint a Han-dinasztia uralta többi területén élők, mivel a nők saját jogon is hasonló birtok- és öröklési joggal rendelkeztek, mint a férfiak. A nők e megbecsültsége fontosnak bizonyult a későbbiekben.

A tartományokat uraló vietnámi arisztokraták hajlandók voltak együttműködni a kínai hatalommal, amíg az nem korlátozta túlzottan saját hatalmukat. Amikor azonban a megszállók egyre magasabb adókat vetettek ki a sóra, illetve elvárták a vietnámi hivatalnokoktól, hogy kenőpénzt fizessenek nekik a mindennapi ügyekben, a helyi arisztokrácia körében ellenállás bontakozott ki.

A mozgalom egyik fő alakja Thi Sách volt, akit a kínaiak ezért nem csupán őrizetbe vettek, de addig példátlan módon tárgyalás nélkül ki is végeztek.

Rosszul számoltak azonban a Han-dinasztia helyi végrehajtói, amikor úgy gondolták, ezzel elejét veszik a vietnámi ellenállásnak: a férfi szerepét felesége, Trưng Trắc és annak húga, Trưng Nhị vették át, és a jogtalan kivégzést övező közfelháborodást kihasználva arisztokrata szervezkedésből valódi népfelkeléssé szélesítették a konfliktust Kr. u. 40-ben. A források szerint maga Trắc szerezte azokat a hosszú, hazafias költeményeket, amelyek ebből az időszakból maradtak fenn.

A feudális alapon szerveződött felkelő sereg (minden törzsfőnök, illetve földbirtokos lehetőségeihez mérten állított ki katonákat) 80 000 fősre duzzadt, és a térségben lévő 65 kínai erősséget sikeresen bevette, a kormányzókat felügyelő kínai helytartókat pedig elüldözte.

1. Kivételezett helyzetű „hercegnőkből” lázadók
2. Rövid életű függetlenség

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai