Az emberi természet sötét oldala miatt gyorsult fel az ősemberek vándorlása

Dr. Penny Spikins, a Yorki Egyetem kutatója ezeket az új jelenségeket az emberi érzelmekben bekövetkező változásokkal hozza összefüggésbe. Az Open Quaternary honlapon publikált tanulmány szerint ebben az időszakban a másik iránti elkötelezettség fontosabbá vált a túlélés szempontjából, és az egyes emberi közösségekben egyre gyakrabban merült fel az igény, hogy azonosítsák és megbüntessék csaló, őket átverő társaikat. A bizalom elvesztése és az egyre gyakoribb árulás arra vezette az árulókat, hogy minél nagyobb távolságra kerüljenek átvert társaiktól.

Spiknins szerint az emberek árulás esetén megtapasztalhatták a krízishelyzetekben a közösséget együtt tartó érzelmi kötelékek sötét oldalát. A társadalmi kapcsolatok kiterjedtségének növekedése lehetővé tette, hogy az emberek távoli szövetségeseket találjanak maguknak, akikkel aztán új kolóniákat alapíthattak. Eközben a vadásztechnológia hatékonyságának fejlődése miatt már bárki veszélyben érezhette magát, aki társai számára valami miatt ellenszenves volt, de alapvetően az emberi érzelmek állnak a mögött a jelenség mögött, hogy az emberek elhagyják az egyszer már elfoglalt, létező lakóterületüket – ilyesmit más állatoknál nem lehet megfigyelni. 

A kutató szerint a korai hominimek még csak bizonyos környezetben, így például  füves, vagy nyílt erdőséggel borított területeken telepedtek le. A Homo erectus 1,6 millió évvel ezelőtti, Afrikából Ázsiába történő kivándorlását a kiterjedtebb füves területek keresése iránti igény motiválta. A neandervölgyiek ezzel szemben Európa hideg és száraz részei után kutattak. Az emberek korai rokonai csak lassan fedezték fel az új területek benépesítésében rejlő lehetőségeket, és gyakran a környezeti és klimatikus akadályok is visszatartották őket. 

100.000 évvel ezelőtt azonban a korábbinál gyakoribbá vált a távoli, kockázatos és barátságtalan területekre történő vándorlás. Az embereket már nem gátolták többé az addig leküzdhetetlen kihívást jelentő földrajzi és éghajlati tényezők. Sokan a hideg észak-európai területekre költöztek, de már nem jelentett akadályt a hatalmas folyókon, sivatagokon, tundrákon és dzsungeleken, sőt, még az óceánokon a csendes-óceáni térségbe való átkelés sem. Spikins szerint a morális kérdések kulcsszerepet játszottak a kockázatos, barátságtalan környezetbe történő vándorlás felgyorsulásában, és a korábban leküzdhetetlennek látszó akadályok legyőzésében, mivel az emberek szerették volna elkerülni, hogy fizikai bántódás érje őket korábbi barátaik és szövetségeseik részéről. Az árulók jobbnak látták, ha megszöknek a tűzvonalból.

Spikins szerint gyakorlati érvekkel lehetetlen megmagyarázni a veszélyes területeken történő vándorlás és letelepedés ilyen mértékű felgyorsulását. Megmagyarázhatja viszont annak a szoros érzelmi kötöttségekből adódó törekvésnek az egyre nyilvánvalóbb formában történő megjelenése, hogy akár saját kárunkra is ártsunk a másiknak (vagyis toroljuk meg az árulást). Egy dühös, mérgezett lándzsával vagy egyéb fegyverrel felszerelt, bosszúszomjas egykori szövetséges elegendő okot jelenthetett arra, hogy valaki minden áron megpróbáljon továbbállni. „Bár az emberiség világméretű szétszóródását általában sikertörténetnek tekintjük, a vándorlás okai részben az emberi természet egy sötétebb, de nem kevésbé együttműködéssel kapcsolatba hozható oldalát világítják meg” – tette hozzá a kutató. 

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­ősz
Múlt-kor magazin 2019

• Széchenyi Zsigmond vadászkalandjai
• Az 1990. októberi taxisblokád
• Az amerikai modernizmus első nagyasszonya
• 1918 - Az őszirózsás forradalom tündöklése és bukása
• A zselízi Eszterházy-kastély
• 1849 - Az aradi vértanúk tragédiája
• A szesztilalom rettegett szélmalomharcosa
• A Drechsler-palota különc asztaltársasága
• Hét híresség, akit elutasítottak a seregtől