Szinte nincs olyan része a világnak, ahol ne hajtottak volna végre egykor emberáldozatokat
2020. április 21. 18:12 Múlt-kor
Korábban
A maják áldozatai
Az aztékokénál régebbi, még a spanyol hódítás előtt letűnt maja civilizációban különleges alkalmakkor volt bevett szokás az emberáldozat.
Az aztékokhoz hasonlóan a templompiramisok voltak ezek fő helyszínei, az áldozatok pedig jobbára hadifoglyok lehettek.
A módszerek igen változatosak voltak: Chichén Itzá városában például az eső és a viharok istene, Chaac tiszteletére kékre festették a feláldozandókat, majd egy kútba hajították őket.
Egyes kutatók szerint a maják és aztékok hagyományos labdajátéka, az ulama vagy pok-ta-pok egyes esetekben a vesztes (vagy éppen a győztes) csapat feláldozásával végződhetett.
E vélemények alapja több maja faragvány, amelyeken egyes értelmezések szerint ez történik, más kutatók azonban kételkednek az elméletben.
A véreskezű aztékok
A mai Mexikó területén élő aztékok központja a mai Mexikóvárosban található Tenochtitlán volt, amely a 14-15. század során élte fénykorát.
A régészeti leletanyag és a spanyol hódítók leírásai egyaránt alátámasztják, hogy az azték kultúrában igen fontos szerepet játszott az emberáldozat, a legtöbbet pedig a tenochtitláni nagy templompiramis oltárain hajtották végre.
Az azték emberáldozatok rendszerinti igen véresek voltak: az áldozat bordakosara alatt obszidiánkéssel vágást ejtve a papok benyúltak, és kitépték a szívet, amely szintén különleges rituálék tárgya volt az azték vallásban.
Az azték emberáldozatoknak a spanyol hódítás vetett véget – az őslakosokkal való kegyetlen bánásmód egyik gyakori indoklása e szokás volt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
- Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
- Kilincs a túloldalon
- Az én 89-em
- Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
- Szökött rabszolgáknak és bűnözőknek is menedéket nyújtottak a római katakombák 14:20
- Színészportrék és workshopok színesítik az nemzetiségi színházak idei fesztiválját 13:20
- Visszakerült Kolozsborsára a budapesti raktárépületből előkerült görögkatolikus harang 11:20
- Görkorcsolyás lányok tették sikeressé a világ leghíresebb gyorsétteremláncát 09:50
- Közös sírba temették az egykor egymástól elválasztott skolasztikust és tanítványát, Héloïse-t 09:05
- Kizárólag saját tagállamain belül hajtott végre fegyveres akciót a Varsói Szerződés tegnap
- A kisebbségek kárára képzelte el Csehszlovákiát Beneš a második világháború után tegnap
- Számos alkalommal sebesült meg, de imádta a csatazajt Sir Adrian Carton de Wiart tegnap