7 végzetes pillanat

Az eltűnt Rácváros – feltárul a lerombolt tabáni szerb székesegyház története

2018. november 8. 16:51 MTI

Szerb székesegyház a Tabánban - Az eltűnt Rácváros emlékezete címmel nyílik kiállítás csütörtökön a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) Vármúzeumában. A tárlat a székesegyház története és a templom ikonosztáza mellett a Tabánt mint városrészt és a szerb kulturális örökséget is bemutatja.

A tabáni szerb templom
(fortepan.hu)

Mint a kiállítás szerdai budapesti sajtótájékoztatóján Farbaky Péter, a BTM Vármúzeum főigazgatója elmondta: a tárlat középpontjában a Tabánban a 18. század közepén épült és 1949 és 1950 telén lerombolt szerb ortodox székesegyház áll.

Mint kiemelte, a magyarságot és a szerbséget összekapcsoló közép-európai projektről van szó. Emlékeztetett arra, hogy a tabáni városrészben már a török hódoltság alatt is éltek szerbek, Buda visszafoglalása után nagy szerb kolónia alakult ott ki. A városrészben az elmúlt századokban jelentős szerb kulturális, művészeti élet zajlott. A Rácvárosnak is nevezett városrészben elhelyezkedő templom a magyarországi szerbség és a hazai szerb ortodox egyház egyik központja volt. A kiállítás a székesegyház története és a szerb kultúra 19. század eleji, pest-budai emlékei mellett az épületnek a tabáni szerb közösség életében és a budai városképben betöltött szerepét is bemutatja.

A főigazgató kiemelte: a tárlat a székesegyház története és a templom ikonosztáza mellett a Tabánt mint városrészt és a szerb kulturális örökséget is bemutatja. „A kiállítás lényege visszaadni a magyar és a szerb budapesti emlékezetnek ezt a templomot és ezt a kulturális örökséget” - fogalmazott.

Tijana Palkovljevic Bugarski, az újvidéki Matica Srpska Képtár igazgatója elmondta: 2012-ben kezdődött a budai szerb székesegyház Arsenije Teodorovic által 1817-ben festett ikonjainak restaurálása és a 73 ikonból álló ikonosztáz rekonstruálása, amelyet 2017-ben ki is állítottak az újvidéki galériában. Mint mondta, az öt évig tartó munka alatt ráébredtek arra, hogy az ikonok olyan értéket képviselnek, amelyet érdemes Budapesten is bemutatni. A kiállítás megalkotói olyan tárlatot hoztak létre, amely nemcsak bemutatja az ikonosztázt, hanem szélesebb, közép-európai kontextusba is helyezi azt.

Lásztity Péró, a budapesti Szerb Intézet igazgatója is arról beszélt, hogy Budán a szerbségnek mély történelmi, kulturális gyökerei vannak, amelyek a 15. századba nyúlnak vissza. A török időkben több ortodox templomot is működtettek és Buda a szerb ortodox egyház egyik püspökségének székhelyévé vált. Elmondta: 1690 után a szerbek nagy vándorlása után Budán több ezer fős közösség telepedett le, létrehozva a tabáni városrészt, a Rácvárost. A szerbség számára fontos, az egyik legjelentősebb közösségről van szó, amely különböző kulturális értékeket is létrehozott. Ezek között a legjelentősebb a tabáni szerb ortodox székesegyház és ikonoztáza, amelyet az 1810-es tűzvész után újra kellett alkotni 1817-ben.

Az tárlatot történelmi jelentőségűnek nevezte, hiszen magyar múzeum Magyarországon fellelhető szerb tárgyi örökségből ilyen jelentős kiállítást nem hozott még létre. A magyarországi szerbség bemutatása szempontjából kulcsfontosságú projektről van szó - hangsúlyozta és reményét fejezte ki, hogy a közeljövőben létrehozható lesz a magyarországi szerbség múltját, népi életét, gazdaságát, kultúráját, tudományos életét bemutató állandó kiállítás is.

Csáki Tamás, a kiállítás kurátora elmondta: céljuk az volt, hogy várostörténeti kontextusba helyezzék az ikonokat. Mint mondta, ezúttal nem a 20. század elejének kiskocsmás negyedeként élő Tabánt mutatják be, hanem egy száz évvel korábbi korszakról, az „emeletes” Tabánról adnak képet, a 19. század elejének sokkultúrájú városát mutatják be.

A kiállítás társkurátora Terdik Szilveszter és Golub Xénia volt, aki elmondta: tárlaton az ikonosztáz főbb képei kaptak helyet és a képfal szerkezetét is megidézik. A várostörténeti kontextusba ágyazott kiállítás emlékanyaga szerteágazó: térképek, építészeti tervek, könyvek, kéziratok, portrék, ötvöstárgyak és a templomi berendezés részei is helyet kaptak a tárlaton, amelyen korszerű digitális technikákat is használnak.

A kiállítás, amelyet a BTM Vármúzeuma az újvidéki Matica Srpska Képtárával, a szentendrei Szerb Egyházi Múzeummal és a budapesti Szerb Intézettel együttműködve hozott létre, 2019. február 17-ig tekinthető meg.

2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
(fortepan.hu)(fortepan.hu)
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!