Az első magyarországi autó füstfelhője miatt még a tűzoltóság is kivonult

A magyar autótulajdonos megszületése

Az autó utáni vágyakozás áthatja a 20. század történetét, Az első gépkocsi még szenzációt keltett, aztán az autó még sokáig a kevesek, a társadalom csúcsára éppen felkerülő elit kiváltsága maradt, majd mintegy hatvan év alatt az elérhetetlenből a nehezen elérhető kategóriába került.

Amikor Hatsek Béla Benz-típusú automobiljával kihajtott a pesti utcára, még biztos nem gondolt arra, hogy a volán mögé ülők későbbi generációi néhány évtized múlva ugyanezt a közlekedési lámpák dzsungelében, szűk helyeken ügyeskedve, közlekedési dugókban toporogva tehetik majd meg. Eddig azonban még sok időnek kellett eltelnie.

1895 őszén Hatsek volt az első, aki automobilt vásárolt és vezetett. A H.G. típusú
Benz gépkocsi vasúton érkezett meg Mannheimből Budapestre, mégpedig a Józsefvárosi pályaudvarra. Az autó – ahogyan az Tóth Mihály: Az első autó Budapesten című tanulmányából kiderül – az ámuló vasutasok sorfala között suhant el. Egy kilométerrel később a motor leállt, a hibát azonban orvosolta az autóval érkezett német mérnök és indulhatott az első próbakör. Az autó megjelenése akkora feltűnést keltett, hogy százak gyűltek köré össze, ami miatt rendőri intézkedés is történt, sőt a füstfelhőre a tűzoltóság is kivonult.

Hatseket Törley József követte, aki egyszerre két autót is vásárolt. A pezsgőgyáros már messzebbre merészkedett, egészen Gödöllőig autózott. 1910-re Budapest utcáin 568 darab autót regisztráltak, húsz évvel később már 7267-et. Az autósok közössége 1900. november 30-án megalapította a Magyar Automobil Clubot, ami 1911-től Királyi Magyar Automobil Club néven működött. A csodálat ellenére az autók elszaporodását nem mindenki nézte jó szemmel. A megvadult lovak miatti panaszok kezelésére és az egyre szaporodóbb járműpark igazgatására közlekedési szabályzat kidolgozását tette szükségessé.

Mivel az autózás eleinte sporttevékenységnek számított, a klub tevékenysége kezdetben túrák szervezésében merült ki, de hamarosan az úthálózat problémáival, a hatóságok ellenállásával is meg kellett küzdeniük. Az 1901-es szabályzat még nem vette figyelembe a gépjárművek adottságait, tulajdonképpen a fogatolt járművek jellemzői és a hagyományos közlekedési szokások alapján alakítottak ki valamiféle rendszert az új közlekedési eszközökre is.

Az autózás átalakította az utcát, a közlekedést, a térhez és időhöz való viszonyt és az életmódot is. Az új közlekedési forma az élet valamennyi területén éreztette a hatását, kulturális- és mentalitásbeli változást is hozott.

Ha valaki beült a volán mögé, az óriási vonzerőre tett szert. Az autó társadalmi presztízst kölcsönzött – ahogyan az Majtényi György: Életstílus és szubkultúra. Az autózás története (1920– 1960) című tanulmányából kiderül –, közismert sofőrtrükk volt, hogy az autót vezető inasok báróknak adták ki magukat udvarlás közben. Állítólag nem sikertelenül: a fiatal lányok ugyanis már nem lovasokról álmodoztak, hanem a Chevroletben ülő férfiakról.

A technikai fejlődéssel a közgondolkodás felvilágosultsága és modernné válása nem feltétlen tartott lépést. Az autózó mágnás alakját 1905-ben Ady Endre is tollhegyre tűzte., Ady – ahogyan Frisnyák Zsuzsa: Motorizáció a századfordulón című cikkében idézi – a vágyával és akaratával a „középkorban élő” mágnást azért szólta meg, mert az „egész kis primitív lényével, s a modern emberi haladás legújabb mozgó gépébe bele mer ülni.”

1. A magyar autótulajdonos megszületése
2. Elittől az elitig

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

művészet

• Kezdetben még nagy felháborodást keltett Claude Monet festészeti stílusa
• Biedermeier mindennapok címmel nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 
• Munkácsy Mihály Golgotája a Szépművészeti Múzeumban lesz látható 
• Rodin utánzójának tartották, de egyedi líraiság jellemezte Camille Claudel szobrait 
• Új állandó kiállítás nyílt a Néprajzi Múzeumban 
• A magyar népi kultúra kincseivel várja az érdeklődőket a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása
• Picasso egyik alkotása lehet a hatvan éve egy pincében megtalált festmény
• Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben
• Koszta József eddig ismeretlen alkotására bukkant rá a szentesi múzeum