Az előkóstolótól a főszékletőrig – a történelem hét legrosszabb foglalkozása
2020. április 14. 10:58 Kulcsár Ádám
Bár manapság az emberek túlnyomó többsége nem elégedett a munkájával, legtöbbünk valószínűleg jóval szerencsésebbnek vallhatja magát az alábbi összeállításban szereplőknél.
Térdig a vizeletben
„Nézze, milyen ragyogóan fehér lett ez az ing!” „Szép, szép, de nekem pirosan jobban tetszett...” – hangzik az örök érvényű vicc. Effajta malőr az ókorban azonban súlyos következményekkel járt volna a római mosodások, azaz a fullók számára.
Mivel akkoriban egy ruha jóval többet ért, mint manapság, egy rossz ruhanemű visszajuttatása, netán tönkretétele büntetést vont maga után. Ugyanakkor egy ruhadarab értéke minden mosás során csökkent, Heliogabalus császár például nem hogy felvenni, még megérinteni sem volt hajlandó egy kimosott ruhát.
Ha a büntetőjogi szankciók és az unalmas tevékenység önmagában még nem lenne elég, az ókori Rómában emellett még az undorító jelzőt is hozzácsaphatjuk a mosás veszélyeihez.
A ruhatisztítás művészete alapvetően három folyamatból állt: a szappanozás során a szennyest kisebb kádakba helyezték, ezekben különféle lúgos vegyi anyagokkal telített víz, valamint meleg vizelet volt. Az ókori Róma „mosóporát”, a vizeletet – amelynek ammóniatartalma segített a tisztításban – a boltok, valamint a nyilvános vizeldék előtt elhelyezett edényekben gyűjtötték össze.
Az egyébként kifejezett társadalmi megbecsülésnek örvendő mosodás ezekben a kádakban foglalt helyet, és a lábával taposta az összekoszolódott ruhaneműt. Később kézzel sikálta, majd kicsavarta.
Ezután következett a hosszas öblítés, amely olyan, édesvízzel telt medencékben történt, amelyek gyakran közvetetten kapcsolódtak a városi vízellátáshoz. A tipikus öblítőfolyamat során három vagy négy, kifejezetten modernnek számító medencét használtak: az egyik oldalukon befolyt a tiszta víz, a másikon pedig kicsurgott.
Az utolsó fázisban a vizelettől már megtisztított ruhákat bogáncstüskékkel kefélték ki, olykor kénnel is kezelték, a végén pedig egyfajta csavaros présgépbe húzták, ezzel helyettesítve a vasalást.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Több százezer ember buzdított cselekvésre Martin Luther King 14:32
- A Selyemút számtalan romvárosát fedezte fel Stein Aurél 14:03
- Munkácsy életművét bemutató kiállítás nyílik a Szépművészeti Múzeumban 13:20
- Kertész Mihálynak köszönhetjük a Casablancát, a világ egyik legmeghatóbb romantikus filmjét 09:50
- Szoknyával a politikában - megjelent a Múlt-kor téli száma 09:20
- Féllábbal is a színpad sztárja maradt 08:20
- Kölcsönös bizalmatlanság jellemezte az antikomitern paktum aláíróit tegnap
- „Dzsingisz nem volt megátalkodott fickó, csak rossz volt a sajtója” tegnap
