7 végzetes pillanat

Az elfeledett harcos afrikai királynő, aki sosem adta fel a harcot a gyarmatosítók ellen

2018. november 21. 17:36 Múlt-kor

Afrika történelmének egyik legharciasabb uralkodója egy nő volt, aki a rabszolga-kereskedelmet is hátráltatta. Habár életének nem minden részlete teljesen tisztázott, annyi bizonyos, hogy Nzinga királynő sikerrel állt ellen a gyarmatosítóknak, és vívta ki népe tiszteletét.

Nzinga

Az uralkodásra termett hercegnő

A 16.-tól a 19. századig tartó atlanti-óceáni rabszolga-kereskedelem borzalmainak keveset tárgyalt oldala, hogy a kezdetekkor több afrikai állam is ellenállást tanúsított a gyarmatosítókkal szemben, egyes esetekben kiharcolva az egyenlő félként való tárgyalást is, ami által kedvezőbb kereskedelmi egyezségekbe, illetve katonai szövetségekre tudtak lépni az európaiakkal. Az egyik legsikeresebb ilyen ellenállást egy nő folytatta: Nzinga királynő, aki a mai Angola területén élő északi mbundu (ambundu) népcsoport két királysága, Ndongo és Matamba felett is uralkodott.

Nzinga 1583 körül született a mai Angola középső részén, az ambundu nép által napjainkban is lakott területen. A hagyomány szerint a Nzinga nevet azért kapta, mert születésekor a köldökzsinór a nyaka köré volt tekeredve, ami a népi hiedelem szerint azt jelentette, hogy az illető büszke és dölyfös lesz. Emellett egy jósnő születésekor azt mondta, Nzinga egy nap királynő lesz.

A két királyság uralkodója, azaz ngolája ekkor Nzinga édesapja, Kia Samba volt (a „ngola” szó félreértelmezése miatt nevezték el később a portugálok az egész országot Angolának). Nzinga visszaemlékezései szerint édesapja messze őt kedvelte legjobban gyermekei közül, és még hadjáratokra is magával vitte, hogy megtanulja az uralkodás fortélyait. Kia Sambát törvénytelen fia, Mbandi valamikor az 1610-es években letaszította a trónról, ekkor Nzingának és testvéreinek menekülniük kellett. A portugálok már néhány évtizede jelen voltak a partvidéken, és több uralkodó is volt, aki megkeresztelkedve szövetségre lépett velük vetélytársai ellen.

Mbandi uralma alatt a két királyság sikertelenül lázadt fel az egyre jobban betolakodó portugálok ellen, és a király végül visszahívta magához Nzingát, hogy őt küldje tárgyalni velük. Nzinga és a portugál kormányzó, João Correia de Sousa 1622-es találkozója arról vált híressé, hogy a hercegnő megalkuvás nélkül képviselte népe érdekeit, és hangsúlyozta saját státusát: de Sousa szándékosan nem helyezett el számára széket a tárgyalóasztalnál, csupán egy szőnyeget terített le, amelyre Nzinga leülhetett volna. A hercegnő értette, hogy ezzel egyértelműen alárendelt viszonyba akarják hozni, ezért arra utasította egyik szolgáját, helyezkedjen el négykézláb az asztalnál, hogy a hátára ülhessen, és egyenlő félként tárgyalhasson a kormányzóval – de Sousa megdöbbenve nézte a jelenetet, azonban nem tudott ellene tenni.

Az egyezmény keretében végül Nzinga megkeresztelkedett, és felvette az Ana de Sousa nevet (a kormányzó és felesége lettek a keresztszülei), és a portugálok bizonyos határokon belül vásárolhattak rabszolgákat és egyéb javakat az ambunduk területén. A gyarmatosítók azonban végül nem tartották be az egyezményt: továbbra is raboltak el embereket rabszolgának, és nem fékezték szövetségeseiket, a rivális imbangalákat sem. A reménytelen diplomáciai helyzetben Mbandi öngyilkosságot követett el – bár nem teljesen kizárt, hogy Nzinga mérgezte meg.

2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Nzinga szobra LuandábanNzinga a szolgája hátára ülNzinga királynőRabszolgák elhelyezése egy szállítóhajón
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!