Az életét áldozta utasai védelmében a hős indiai légiutas-kísérőnő

A földön ragadt járat

Az 1963. szeptember 7-én az indiai Csandígarh-ban született Nirdzsa Bhanot családjával tizenévesen költözött a nagyváros Mumbaiba. Gimnáziumi tanulmányai után éppen csak felvették az itteni Szent Xavér Főiskolára, amikor egy fényképész a kampuszon elámult a szépségén, és modellként ajánlott neki munkát. Nem sokkal később már üzletek és szépségápolási termékek hirdetéseiben tűnt fel.

Modellkarrierje azonban nem tartott sokáig: a hagyományokat követve belement a szülei által megszervezett házasságba, és 1985 márciusában feleségül ment egy Egyesült Arab Emirátusokból származó férfihoz. Rövidesen kiderült azonban, hogy a férj hajlamos visszaélni a helyzetével: a kegyetlenkedő, abuzív férfitól a hagyományokkal merőben szakítva két hónap után elvált, és légiutas-kísérőnek jelentkezett.

Modellkarrierjének köszönhetően kifinomult kiállása és természetes szépsége szinte borítékolta számára a sikert: 10 000 jelentkező közül őt válogatták be a Pan-American csapatába.

Mindössze egy évvel a légitársasághoz való felvételét követően a palesztin felszabadítási mozgalomból kivált radikális Abu Nidal Szervezet azonban éppen a Pan-Am egyik járata ellen tervelt ki merényletet: az indiai Mumbaiból az amerikai New Yorkba tartó 73-as járat útjába két megálló is be volt tervezve, egy a pakisztáni Karacsiban, egy pedig a nyugat-németországi Frankfurt-am-Mainban.

A terroristák Karacsiban tervezték megrohamozni a repülőgépet, amelyet aztán Ciprusra, majd Izraelbe irányítsák át, hogy fogva tartott palesztinokat vegyenek fel. A foglyok szabadon engedését a repülőgépen ejtett túszokért cserébe tervezték követelni.

Ahogy a Karacsiban várakozó gép a felszálláshoz készülődött 1986. szeptember 5-én hajnalban, Nirdzsa Bhanot és a személyzet többi tagja, valamint az utasok lövések fülsiketítő hangjára rezzentek össze. Reggel 6 óra magasságában egy villogó, szirénázó furgon közelítette meg a 73-as járatot, és a reptér biztonsági szolgálatának egyenruháját viselő fegyveresek pattantak ki belőle.

Ahogy a levegőbe lövöldöző férfiak felszaladtak a repülőgép lépcsőjén, Bhanot bemondta a gépeltérítést jelentő vészjelszót a rádióba, miközben egyik társa a kódot is beütötte a reptéri irányítórendszerbe. Ezáltal a reptéri hatóságok tudták, hogy a repülőgépet minden lehetséges eszközzel akadályozniuk kell a felszállásban, illetve a figyelmeztetés által a pilótáknak is lehetőségük nyílt a menekülésre.

Amikor a gépeltérítők benyitottak a fülkébe, már hűlt helyét találták a pilótáknak. Ez azt jelentette, hogy a terroristák a földön ragadtak, és tárgyalni voltak kénytelenek, ha el akarták hagyni Karacsit. A Pan-Am helyi igazgatója, Viraf Doroga a kifutópályára érkezett, és ígéretet tett a gépeltérítőknek, hogy egy órán belül új pilótát szerez nekik. Ezt természetesen nem volt szándékában betartani.

1. A földön ragadt járat
2. Bátorság a halálos veszélyben

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2015

• Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
• Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
• Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
• Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban 
• A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
• Rudolf, a trónörökös halála
• A csalogány és a csalogányvadászok
• Marie Curie és a „rádiumlányok”
• Kivégzésük előtt mondták