Az éghajlatváltozás és a kereskedelem átrendeződése idézte elő az ókori Irán városainak bukását

A fémmegmunkálás ókori központja

A Dast-e Lut nyugati részén, Kermántól 75 km-re keletre fekszik Sahdad, amely még Sor-i-Szoktha ókori városánál is régebben népesült be, a i. e. 5. évezredben.

Ennek ellenére csak a 3. évezredtől kezdett felemelkedni, párhuzamosan a mezopotámiai városokkal, és a velük folytatott kereskedelem volumenének megnövekedésével. Ali Hakemi vezetésével először 1968 és 1977 között kezdték el a régészek feltárni.

Karneolból és lazúrkőből készült nyaklánc aranydíszekkel a mezopotámiai Ur városából. A Hindukusban bányászott lazúrkövet a „leégett városban” dolgozták fel kisebb darabokká, mielőtt Mezopotámiába szállították.

Bár Sahdah esetében a fémművesség játszott kiemelkedően fontos szerepet, a távolsági kereskedelemben hasonló áruk cseréltek gazdát, mint Sor-i-Szoktha esetében.

Ezüst, lazúrkő, ólom és türkiz került elő nagy mennyiségben, és ezek egy jelentős részét szintén Afganisztánból szerezték be, de előkerültek a távoli Indiai-óceánból származó kagylók is.

A legárulkodóbb jele a fejlett fémművességnek az a 90×90 méteres meddőhányó, amelyet a város közelében találtak, és amely a rézfeldolgozás során keletkezett kohósalakból keletkezett.

A legismertebb sahdadi lelet egy fém lap, amely i. e. 2400 körülre datálható.

A gúla alakú, 135 mm magas, és 21 mm széles leleten egy férfi és egy női alak látható, utóbbi egy ajándékot vesz át, körülöttük pedig két oroszlán és egy bika található, felettük a napkoronggal.

1. Az „üres sivatag” ősi városai
2. Amikor a „leégett város” még állt
3. Társasjáték és animációs rajz
4. A fémmegmunkálás ókori központja
5. Néhány száz rabló…
6. Az iráni városok bukása

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése