Az 1894-es pestisjárvány idején a britek egyszerűen lerombolták Hongkong nyomornegyedét
2020. április 28. 18:11 Múlt-kor
Korábban
Razziák és menekülés
A hatósági intézkedések meg is kezdődtek, méghozzá kíméletlenül erőszakosan, és a kínai kulturális normák – különösen a halállal és a halottakkal kapcsolatosak – teljes figyelmen kívül hagyásával. Ez természetesen csak növelte a feszültséget.
Amit a britek szükséges intézkedésnek tekintettek, azt a Tai Ping Shan lakói öncélú barbárságként látták és érezték saját bőrükön, a kínaiak számára szent dolgokat a gyarmatosítók puszta babonának tartották.
Májusban egy többnyire britekből álló katonai kontingens – elterjedt elnevezésén a „meszelőbrigád” – ajtóról ajtóra járta végig a negyedet, ellenőrizve, fertőtlenítve, és gyakran földig rombolva emberek otthonait.
Azokat a lakhelyeket (sokuk nehezen volt nevezhető épületnek), ahol fertőzötteket találtak, vagy akár csak gyanítottak, szétbontották, a halottakat pedig azonnal elszállították.
Az emberek annyira féltek attól, hogy otthonukat lerombolják, halott hozzátartozójukat pedig elviszik a katonák, hogy előfordult, hogy az ellenőrzéskor a halottat a madzsongasztal mellé ültették, mintha csak játszana.
A kínai hagyományok szerint ahhoz, hogy az ember a következő életében elkerülje a szenvedést, halála után tisztességes temetésben kell részesülnie. Ennek három fő eleme az ép holttest, a megfelelő koporsó, és az illető szülőhelyén való elhantolása.
A britek mindezzel szemben egyszerű gödrökbe temették a halmokba hányt hullákat (néha cementet is öntöttek föléjük), de volt, hogy egyszerűen szétszórták őket a városon kívül – a lényeg a gyorsaság volt.
A halottakkal való bánásmód hatása nem maradt el: a halál, majd helytelen temetés által fenyegetett lakosság óriási kivándorlásba kezdett, a bevándorlók tömegei igyekeztek hazajutni szülőhelyükre. Miután nem maradt munkaerő, a város ezt követően gyakorlatilag leállt.
Az „ellenőrzések” végére mintegy 350 otthont romboltak le, és 7000 ember vált hajléktalanná. Ugyanebben a hónapban a britek egy Hygeia nevű hajót „úszókórházzá” nyilvánítottak, és helyeztek el mintegy másfél kilométerre a kikötőtől a tengeren. A „kórház” szerepe valójában a kínaiak elkülönítése volt.
A helyzeten egyedül a Tung Wah nevű kórház segített valamelyest, amely ingyenes koporsókkal látta el a lakosságot, és intézte a holttestek eljuttatását távoli szülőföldjükre is. A kórház ma is létezik, a teljes hongkongi kórházhálózat ma a Tung Wah nevet viseli.
Tai Ping Shanba lerombolása és kiürítése után a járvány elmúltával sem tértek vissza korábbi lakói – a Tung Wah körül egyfajta kórháznegyed jött létre, amely a jelenleg zajló koronavírus-járvány közepette is fontos szerepet játszik.
Sokak szerint az egykor halálukban megalázottak szellemei máig kísértenek a kerületben, azonban nem biztos, hogy ez így is marad. A sokáig figyelmen kívül hagyott negyed az utóbbi években egyre népszerűbb lakóövezetté vált, a lakbérek pedig az egekbe szöktek.
Könnyen lehet, hogy a koronavírus levonulta után az egykori nyomornegyedből idővel Hongkong következő elit lakóövezete lesz.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély tegnap
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat tegnap
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke tegnap
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás 2024.11.23.
