Aranykorok romjain – az eltékozolt van Goghtól a legnagyobb magyarországi műtárgyrablásig
2015. november 24. 14:45
Ifj. Andrássy Gyula, a gyűjtés arisztokratája, aki tudta, hogy a művészek barátjaként tovább fognak rá emlékezni, mint külügyminiszterként. Nemes Marcell, a legnagyobb magyar gyűjtő, a gyönyörű nők és a drága festmények világhírű rajongója. Kohner Adolf, a tudós gyűjtő. Míg ő Stradivarin hegedült, Bartók és Puccini zongorázott a szalonjában, amelynek falán Monet, Gaugain, Cézanne és van Gogh festményei lógtak. Molnos Péter Aranykorok romjain című, a Kieselbach Galéria fennállásának 20. évfordulójára kiadott új kötete azt a kort idézi meg, amikor a legnagyobb magyar műgyűjtőknek természetes volt, hogy a nyugat-európai nagyvárosok műkereskedéseiben Rembrandt, Degas, van Gogh vagy éppen Cézanne festményeiből vásároljanak fényűző budapesti villáik díszítésére.
Korábban
A kötetből kiderül többek között, hogy hogyan zajlott a magyar történelem legnagyobb műkincsrablása. Mint Molnos Valahol Oroszországban című tanulmányában írja, „bár évtizedekig élt a mesterségesen fenntartott vélekedés, mely szerint a második világháború során a német hadsereg, illetve az SS speciális alakulatai rabolták el Budapestről a magángyűjtemények műkincseit, ma már köztudott, hogy a magyar történelem legnagyobb műtárgyrablását a felszabadító szovjet csapatok követték el.” Míg a Nyugatra vitt, jelentős részben visszakerült műtárgyak száma 20-30 ezer darab körül mozgott, addig a szovjet katonaság által elrabolt műkincsek száma megközelítette a 400 ezret.
A kötetben a szovjet műkincsrablások mellett még számtalan izgalmas történettel találkozhat az olvasó. A leghíresebb magyar műgyűjtőről, Nemes Marcellről szóló tanulmány már csak azért is érdekes, mert Nemes 1918. november 21-én Párizsban ma már nevetségesnek látszó, 7200 frankos áron adta el Van Gogh Táj viharos ég alatt című, 1912-ben vásárolt festményét, amelyért egy árverésen nemrég 54 millió dollárt, vagyis 15 milliárd 606 millió forintot adott egy műgyűjtő. A századelő Magyarországán a kép senkinek sem kellett.
A szórakoztató stílusban, de a szigorú tudományosság igényeinek is megfelelően megírt tanulmányokban feltárul a legnagyobb magyar műgyűjtők izgalmas élete és lenyűgöző gyűjteménye, megismerjük az első magyart, akinek van Gogh festménye volt, megtudhatjuk, mi kapcsolata össze Aba-Novák Vilmost, Horthy Miklóst és a legendás angol Rothschild magyar származású tagját, vagy épp a Márianosztrán raboskodó gróf Batthyány Gyulát és a cellája előtt álló fiatal börtönőrt. Molnos Péter a több száz festmény reprodukcióját tartalmazó kötetben két tanulmányával emellett megemlékezik a műgyűjtés árnyoldalairól is: a 20. századi magyar képhamisítók világába is bevezeti az olvasót.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
2. világháború
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához
- Visszakerült Kolozsborsára a budapesti raktárépületből előkerült görögkatolikus harang
- Számos alkalommal sebesült meg, de imádta a csatazajt Sir Adrian Carton de Wiart
- Először még sikerült megmenekülnie a hamis iratokkal Adolf Eichmannak
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után
- Törökkori konyhával és tűzijátékkal várja az érdeklődőket a tatai fesztivál 13:20
- A kémiában és a hadászatban egyaránt tehetségesnek bizonyult Görgei Artúr 09:50
- Még éjszaka sem hagytak fel az támadásokkal a Budát ostromló magyar csapatok 08:20
- Húsz évig várt, hogy elvehesse kedvesét a brit filozófus, John Stuart Mill tegnap
- Minden kiküldetésük előtt bizarr szertartást végeztek el az azték kereskedők tegnap
- Marilyn Monroe is népszerűsítette a cowboyok viseletét, a farmernadrágot tegnap
- Haláláig tagadta bűnösségét Martin Luther King merénylője tegnap
- Szerzetesből besúgóvá vált a magyar jakobinusok vezére, Martinovics Ignác tegnap