Aranykorok romjain – az eltékozolt van Goghtól a legnagyobb magyarországi műtárgyrablásig
2015. november 24. 14:45
Ifj. Andrássy Gyula, a gyűjtés arisztokratája, aki tudta, hogy a művészek barátjaként tovább fognak rá emlékezni, mint külügyminiszterként. Nemes Marcell, a legnagyobb magyar gyűjtő, a gyönyörű nők és a drága festmények világhírű rajongója. Kohner Adolf, a tudós gyűjtő. Míg ő Stradivarin hegedült, Bartók és Puccini zongorázott a szalonjában, amelynek falán Monet, Gaugain, Cézanne és van Gogh festményei lógtak. Molnos Péter Aranykorok romjain című, a Kieselbach Galéria fennállásának 20. évfordulójára kiadott új kötete azt a kort idézi meg, amikor a legnagyobb magyar műgyűjtőknek természetes volt, hogy a nyugat-európai nagyvárosok műkereskedéseiben Rembrandt, Degas, van Gogh vagy éppen Cézanne festményeiből vásároljanak fényűző budapesti villáik díszítésére.
Korábban
A kötetből kiderül többek között, hogy hogyan zajlott a magyar történelem legnagyobb műkincsrablása. Mint Molnos Valahol Oroszországban című tanulmányában írja, „bár évtizedekig élt a mesterségesen fenntartott vélekedés, mely szerint a második világháború során a német hadsereg, illetve az SS speciális alakulatai rabolták el Budapestről a magángyűjtemények műkincseit, ma már köztudott, hogy a magyar történelem legnagyobb műtárgyrablását a felszabadító szovjet csapatok követték el.” Míg a Nyugatra vitt, jelentős részben visszakerült műtárgyak száma 20-30 ezer darab körül mozgott, addig a szovjet katonaság által elrabolt műkincsek száma megközelítette a 400 ezret.
A kötetben a szovjet műkincsrablások mellett még számtalan izgalmas történettel találkozhat az olvasó. A leghíresebb magyar műgyűjtőről, Nemes Marcellről szóló tanulmány már csak azért is érdekes, mert Nemes 1918. november 21-én Párizsban ma már nevetségesnek látszó, 7200 frankos áron adta el Van Gogh Táj viharos ég alatt című, 1912-ben vásárolt festményét, amelyért egy árverésen nemrég 54 millió dollárt, vagyis 15 milliárd 606 millió forintot adott egy műgyűjtő. A századelő Magyarországán a kép senkinek sem kellett.
A szórakoztató stílusban, de a szigorú tudományosság igényeinek is megfelelően megírt tanulmányokban feltárul a legnagyobb magyar műgyűjtők izgalmas élete és lenyűgöző gyűjteménye, megismerjük az első magyart, akinek van Gogh festménye volt, megtudhatjuk, mi kapcsolata össze Aba-Novák Vilmost, Horthy Miklóst és a legendás angol Rothschild magyar származású tagját, vagy épp a Márianosztrán raboskodó gróf Batthyány Gyulát és a cellája előtt álló fiatal börtönőrt. Molnos Péter a több száz festmény reprodukcióját tartalmazó kötetben két tanulmányával emellett megemlékezik a műgyűjtés árnyoldalairól is: a 20. századi magyar képhamisítók világába is bevezeti az olvasót.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2019
- Széchenyi Zsigmond vadászkalandjai
- Az 1990. októberi taxisblokád
- Az amerikai modernizmus első nagyasszonya
- 1918 - Az őszirózsás forradalom tündöklése és bukása
- A zselízi Eszterházy-kastély
- 1849 - Az aradi vértanúk tragédiája
- A szesztilalom rettegett szélmalomharcosa
- A Drechsler-palota különc asztaltársasága
- Hét híresség, akit elutasítottak a seregtől
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását tegnap
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 2024.11.21.
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 2024.11.21.
