Arany, tűz és akasztófa: mennyire voltak hatásosak a karanténok a történelem során?
2020. február 6. 18:33
Korábban
Valódi változás
A karantén alkalmazásában fordulópontot hozott a 19. század végén, illetve a 20. század elején a mikróba elmélet térnyerése. Ugyan ez sem törölte el a lakossági korlátozásokat a különféle közegészségügyi kezdeményezésekből, de némileg árnyaltabbá tette őket.
A karanténok hatásosságát firtató viták okafogyottá váltak, legalábbis ami a szúnyogokat vagy a kolerabaktériumot illette, és a fertőző betegségek terjedésének egyedi mintái külön-külön váltak kezelhetővé.
A különféle betegeket összegyűjtő lazarettókból egészségházak lettek, nem csupán jelképes értelemben, de a gyakorlatban is, miután a megbetegedés különböző fokozatai közti különbségeket elkezdték figyelembe venni.
Az 1918-1919-es spanyolnátha-világjárvány idejére számos régi karanténeljárást idejétmúltnak tartottak, és a betegség további terjedését célzó intézkedések túl későn is léptek életbe. Az első világháborút követő zűrzavar, melynek során katonák és menekültek milliói tértek haza, ideális körülményeket teremtett a vírus terjedésének.
Ennél is megdöbbentőbb volt a karanténintézkedések új erőre kapása a 2003-as SARS-járvány idején. A közlekedés időközben bekövetkezett további fejlődése ellenére – vagy talán éppen emiatt – a lehetséges betegek karanténba helyezésének gyakorlata visszatért, a betegek orvosi elkülönítésével együtt.
A karantén be nem tartásának következményei Kínában egészen a halálbüntetésig terjedtek, míg a korábbi példákból ismerős, diszkriminációról szóló panaszok világszerte megjelentek.
A fertőző betegségekkel az Egyesült Államokba érkező bevándorlók tapasztalatairól szólva Howard Markel orvostörténész arról ír, „az orvosi bűnbakkeresés hamar átváltozhat karanténmentalitássá”. Nem csupán a betegség válik ellenséggé, de az azt potenciálisan hordozó emberek is.
Minél nagyobb azonban ennek nyomán az egészségügyi hatóságokkal szembeni bizalmatlanság, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy az emberek megkerülik a karantént és a megfigyelésükre tett kísérleteket, ezzel akaratlanul is hozzájárulva a betegség terjedéséhez.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Ókor
- Bátor hadvezérként, szeretőként és kutyaként is ábrázolták már Nagy Sándort
- Az ókori Trója mellett Mükéné romjait is feltárta Heinrich Schliemann
- A matematika és a csillagászat alapjait is az ókori babiloniaknak köszönhetjük
- Néhány állatfajt a kihalás fenyegetett a tömeges mumifikálás miatt az ókori Egyiptomban
- Rejtély, hogy kik lakták több évszázadon át Petra sziklába vájt városát
- Szökött rabszolgáknak és bűnözőknek is menedéket nyújtottak a római katakombák
- Megvakult egyik szemére a Róma előtt megtorpanó Hannibál
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt
- Megújult és bővült az OSZK Jeles napok című online felülete 11:20
- Végigharcolta a 19. századi Európa csatatereit Tüköry Lajos 09:50
- Calaisnál várták a németek a szövetségesek partraszállását 09:05
- Számos kulturális intézmény és híd épült Budapest első polgármesterének működése alatt tegnap
- Jodie Fosternek szeretett volna imponálni tettével Ronald Reagan merénylője tegnap
- Bátor hadvezérként, szeretőként és kutyaként is ábrázolták már Nagy Sándort tegnap
- Belső utazásra indulhatunk a PIM KertLabor fesztivál programjain keresztül tegnap
- Régi fényében várja a látogatókat a felújított geszti Tisza-kastély tegnap