Arany, tűz és akasztófa: mennyire voltak hatásosak a karanténok a történelem során?
2020. február 6. 18:33
Korábban
Járványok és társadalompolitika
A 19. században növekvő sűrűséggel előforduló kolerajárványok voltak azok, amelyek egyre több karanténszabályozáshoz vezettek.
A közlekedés fejlődése csökkentette az utazások idejét, ami miatt egyre gyorsabban érhettek el egyre több lehetséges áldozatot a kórokozók. Ahogy az állam adminisztratív és bürokratikus szervei egyre terebélyesedtek, úgy erősödött meg a karantén elsődleges szerepe a védekezésben.
Egyre többen tekintettek rá egyúttal szükségtelen kellemetlenségként, és követelték következetessé tételét. Utóbbi a század folyamán a különféle nemzetközi egészségügyi konferenciák rendszeres témájává vált.
A politika sohasem volt messze a viták felszínétől, ennek szemléletes példája a Szuezi-csatorna 1869-es megnyitását övező karanténviták sorozata. A francia és brit érdekek elsősorban nem a járványmegelőzést célozták azonban, hanem a térségbeli hegemónia kiépítését.
A karanténszabályozások finomabb – és rosszindulatúbb – oldala fedezhető fel a rendőri jogosítványok kiterjesztésében és a személyes szabadság felfüggesztésében.
Míg a francia forradalom az egyéni jogokat emelte piedesztálra, a szigorú járványügyi intézkedések a nemkívánatosokkal szembeni kézenfekvő eszköznek bizonyultak.
Leggyakrabban a bevándorlókat látták fenyegetésként, de a társadalom perifériájára szorult csoportokat, mint a koldusokat, a prostituáltakat és a „mosdatlan tömegeket” is egyaránt veszélyként látták a városi lakosság egészségére nézve.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
művészet
- Kezdetben még nagy felháborodást keltett Claude Monet festészeti stílusa
- Biedermeier mindennapok címmel nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában
- Munkácsy Mihály Golgotája a Szépművészeti Múzeumban lesz látható
- Rodin utánzójának tartották, de egyedi líraiság jellemezte Camille Claudel szobrait
- Új állandó kiállítás nyílt a Néprajzi Múzeumban
- A magyar népi kultúra kincseivel várja az érdeklődőket a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása
- Picasso egyik alkotása lehet a hatvan éve egy pincében megtalált festmény
- Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben
- Koszta József eddig ismeretlen alkotására bukkant rá a szentesi múzeum
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco 2024.11.20.
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein 2024.11.20.