Apice Vecchia, a 20. század Pompeije

Beneventótól mindössze tizenkét kilométerre fekszik Apice Vecchia, a 20. század Pompeije. A legenda szerint maga Marcus Apicius alapította a várost a Római Birodalom fénykorában, amikor a szenátus megbízásából földet osztott a hadjáratokból hazatérő légiósoknak a mai település területén. Ám a történelem nemcsak dicsőséget, hanem számos tragédiát is hozott a város életébe.

1962 augusztusában két, 6-7-es erősségű földrengés rázta meg a települést. A Közmunkaügyi Minisztérium ezt követően 6500 ember evakuálását rendelte el, sokan azonban így is kitartottak szülővárosuk mellett. Végül az 1980-as pusztító földrengés volt az utolsó csepp a pohárban – ezt követően Apice Vecchia teljesen elnéptelenedett.

Apice Vecchia pusztulása

1962 augusztusának egyik estéjén, fél nyolc körül, két erős földrengés rázta meg a várost és környékét. A Richter-skála szerint 6–7-es erősségű rengések összesen tizenhét ember életét követelték. Ezt követően a Közmunkaügyi Minisztérium – tartva az esetleges utórengések pusztító hatásaitól – rögtön evakuálta a település lakóit. A vészhelyzet ellenére mégis sokan kitartottak szülővárosuk mellett. Azonban az 1980-as földmozgás – amely Olaszország déli és középső részén ezrek életét követelte – hatására még a legkitartóbbak is elhagyták a várost – Apice Vecchia hivatalosan is szellemvárossá vált.

Mintha megállt volna az idő

Habár az önkormányzat már egy jó ideje lezárta a települést, napjainkban mégis egyre többen igyekeznek megtekinteni Apice Vecchia kihalt utcáit. Az egyik látogató így foglalta össze az élményt:

„Olyan, mintha az idő 1980. november 23-án teljesen megállt volna a városban. Minden ugyanolyan maradt, mint akkor volt: az üzletek feliratai, a közvilágítás, a macskaköves utcák, a templomok, az iskola. (…) A szobákban a tárgyak és a könyvek is még megvannak – szinte hívogatják az embert, hogy beléjük lapozzon és elmélkedjen az itt élt lakosok sorsáról.”

Megőrzés most – mielőtt túl késő lenne

Apice Vecchia története és egyedülálló építészeti öröksége nem merülhet a feledés homályába. Remélhetőleg a helyi műemlékvédelmi hatóságok még időben megpróbálják restaurálni az omladozó épületeket – mielőtt túl késő lenne.