Amikor minden budapesti zsidó spanyol akart lenni: Ángel Sanz Briz és a spanyol embermentés története

A védettség kényes egyensúlya

A védlevelek hivatalosan az 1944. októberi nyilas puccs után sem veszítették el érvényességüket. Szálasi Ferenc ugyanis igyekezett jó külkapcsolatokat kiépíteni és céljaira felhasználta a védlevelek elismerését. Kikötötte azonban, hogy csak azon kormányok okmányait fogadja el, akik hivatalosan elismerik a nyilas kormányt. Erre azonban a semleges államok nem voltak hajlandók, de a védettség megtartása érdekében vad ígérgetésekbe kezdtek, próbálták húzni az időt, amennyire csak lehet.
Sanz Briz is így tett.

A németekkel kötött megállapodás következtében november 6-tól újraindultak a nyáron Horthy rendeletére leállított deportálások. Mindeközben tovább rontott a zsidóság helyzetén, hogy Szálasi is érzékelte, nincs nemzetközi respektje, ezért a hatóságok, a rendőrök és a razziázó nyilas pártszolgálatosok novembertől egyre kevésbé fogadták el az okmányokat. Ezzel együtt is a védlevelek iránti igény óriási volt, nehéz lenne megmondani, hogy a kérvények száma volt-e nagyobb vagy a hamisítványoké. Utóbbiban fontos szerepet vállaltak a különféle cionista, illegális baloldali szervezetek, de kibontakoztak a mentés és önmentés egyéni akciói is.

A nyilasok uralta Budapesten a zsidó közösség tagjai úgy vélték, számukra a legnagyobb biztonságot származásuk elrejtése vagy valamiféle védettség megszerzése jelenti. Aki a keresztény papírokkal való bujkálás mellett döntött és megpróbálta minél hitelesebben magára ölteni egy idegen személyazonosságot, sok kockázatot vállat és számtalanszor lebukhatott. Aki bízott a semleges országos diplomáciai védettségében, az sem nyugodhatott meg, mert ezek értéke szinte napról napra, igazoltatásról igazoltatásra változott.

A semleges országok védett házakon lobogó zászlói mézesmadzagként vonzották a nyilasokat és egyik kedvelt célpontjukká váltak. A hamis védlevél is menthetett életet, és ezzel együtt a valódit is szemrebbenés nélkül téphették szét a nyilasok és kísérhették tulajdonosát egész családjával együtt a Duna-partra. A fővárosi zsidóság számára ekkor nem voltak jó vagy rossz döntések, túl sok volt az ismeretlen az egyik napról a másikra való létezés egyenletében. Egy volt a biztos: ebben a kegyetlen matematikában mindenki azon volt, hogy az életben maradás kerüljön az egyenlőségjel másik oldalára.

A védlevelek kiosztása melletti másik fontos törekvés a védett házak felállítása volt. A mai XIII. kerületben, Újlipótváros területén 1944 őszén létrehozták a nemzetközi gettót, ahol a svéd, svájci, vatikáni, spanyol és portugál védőokmányokkal rendelkezők számára védett házakat jelöltek ki. Sanz Briz eredetileg két házat kapott, amire a spanyol védettséget kiterjesztette, Ferenczy László csendőr ezredessel való tárgyalásai során sikerült ezt a számot feltornáznia. A lakóépületek mellett kórházakat, árvaházakat és szülőotthonokat is spanyol védelem alá helyeztek. A spanyol védett házakban becslések szerint 2-3 ezer ember szorongott az ostrom végére.

A spanyol követségen dr. Farkas Zoltán, a követség jogtanácsosa segítette Sanz Brizt a jogi-diplomáciai ügyekben és tolmácsolt is neki. Emellett ideköthető egy másik fontos személy, Giorgio Perlasca működése is. Az olasz Perlasca a harmincas évek közepén még Franco tábornok oldalán harcolt a spanyol polgárháborúban, a németekkel azonban nem volt hajlandó együttműködni és nem ismerte el a segítségükkel létrejött Salói Köztársaságot sem.

1. Hírek és híresztelések a káosz városában
2. A védettség kényes egyensúlya
3. A spanyol diplomata és az olasz katonaszökevény

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
• Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
• 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
• 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
• Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
• Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
• Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái