Amikor egy földrengés 20 kilométerrel odébb tette a Pó folyót

Itália leghosszabb folyója, a Pó Guastella és Ficarolo kisvárosok közötti szakasza ma mintegy 20 kilométerrel északabbra fekszik, mint 2800 évvel ezelőtt, olvasható olasz kutatók nemrég kiadott tanulmányában, amely a Journal of Geophysical Research című folyóiratban jelent meg. A szakértők szerint ez a radikális változás nem emberi kéz munkájának eredménye, hanem több nagyerejű földrengés okozta, amelyeknek köszönhetően a Pó több "lépésben" 20 kilométerre vándorolt észak felé Guastella és Ficarolo települések közötti területen.

A legjelentősebb, 1570-es rengés során a folyó jobb partja mintegy 10-15 centiméterrel emelkedett meg, ami Livio Sirovich és Franco Pettenati, a trieszti Oceanográfiai és Kísérleti Geofizika Nemzetközi Intézet kutatói szerint a Pó-delta ezen ágának jelentős elmozdulását, vagyis medréből való kilépését eredményezte. A földrengés eredményeként a folyó egész deltája 40 kilométerre északra, a mai pozíciójába került.

Az említett földrengés 5,8-as erősségű volt, és súlyos károkat okozott Ferrara lakóépületeiben. Ebben az időben V. Pál pápa Isten haragját vélte felfedezni a pusztításban, ugyanis a város a zsidók menedékhelye volt. A kutatások szerint ennek a rengésnek a hatására kezdett el dolgozni Pirro Ligorio itáliai építész a földrengés-biztos épületeken.

A Ferrarát ért csapás igen jól van dokumentálva, ami lehetővé tette a geofizikusok számára, hogy pontosan modellezzék a földrengést. A történelmi feljegyzéseket, valamint a modern régészeti technológiát felhasználva, a kutatók különös dolgot fedeztek fel: a várostól mintegy 14 kilométerre észak-északkeletre a földfelszín alatt egy jókora repedésre, a rengést generáló törésvonalra bukkantak.

Bizonyára még emlékszünk rá, hogy 2012. május 20-án Emilia-Romagna tartományt egy 6,1-es erősségű földrengés rázta meg, amelynek következtében Ferrara és Modena történelmi épületei is súlyos károkat szenvedtek el. Az akkori kutatások szerint a rengéseket az a föld alatt húzódó törésvonal okozhatta, amely az 1570-es rengés során keletkezett, ám ezt az állítást a mostani vizsgálatok cáfolták, mondta Pettenti.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról