Amikor a régész vakációra megy, de ott is talál egy több ezer éves szobrot a földben

Az agyagfigurának a törzsén csupán a feje és az egyik végtagja maradt meg, mindkét lába és egy karja letört. Ha Alagierski kronológiai meghatározását vizsgálatok is megerősítik, úgy ez lehet a valaha Lengyelország területén megtalált egyik legrégebbi emberi ábrázolás. A neolitikum ebből a szakaszából igen ritkán kerültek eddig elő szobrocskák, amelyek pedig felbukkantak, főként nőket ábrázolnak eltúlzott nemi jelleggel. A megszokott figurák a mellekre, hasra, valamint a nemi szervekre összpontosítanak, az arcvonásaik pedig szinte nincsenek is. A Kosina mellett talált lelet készítője azonban teljesen más irányvonalat követett.

„A szobrocska faragási stílusa igencsak meglepő, főként a Szlovákiában és Romániában feltárt leletekre emlékeztet” – magyarázta Alagierski. „A megszokott neolitikus szobrokhoz képest ezen a figurán a fej részei világosan ki vannak alakítva, a haj, az orr és az áll is elkülöníthető és megkülönböztethető” – tette hozzá. A szakember szerint ha figyelmesen megnézzük az alakot, láthatjuk, hogy valamilyen ruházatot visel, a nyakában pedig egy nyakláncot hord. A szerte Európában és Lengyelországban is ezidáig fellelt, neolitikumból való szobrocskákhoz képest semmilyen kiemelkedő szexuális tulajdonságokkal nem bír.

„Némi nézelődést követően a leletet körülvevő talajban számos, kerámiából és obszidiánból (vulkáni üveg, amelyet a láva hirtelen kihűlése hoz létre) készült töredéket véltem felfedezni. Ezek az anyagok a szomszédos országok, Szlovákia, Ukrajna régészeti lelőhelyein sem ismeretlenek” – nyilatkozta később a régész.

Alagierski úgy véli, a föld, ahol rábukkant a figurára, egy mezőgazdasággal foglalkozó település része lehetett egykoron, amelyet az egyik első, a mai Lengyelország területére beáramló földművesek alapíthattak. Főként erre a megállapítására alapozza a lelet korának becslését.

Hamarosan kiderül, mennyire pontos volt a becslés, ugyanis Alagierski azt tervezi, hogy ásatást indít a területen, hogy bizonyítékokat szerezhessenek a kutatók a neolitikus település létezésére. Magát a szobrocskát is komoly kémiai analízis alá vetik, hogy fény derüljön arra, honnan származik az alapanyaga. A régész szerint a környéken található agyag más típusú, úgy véli, a szobor alapanyagát az Észak-Kárpátok területéről hozhatták. Mindez pedig azt jelezheti, hogy vagy észak felé vándorolt az ott élő népesség, vagy kereskedelmi kapcsolatban állt a két terület egymással.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2014

• Mátyásdomb: Lonkai-kastély
• Mi volt Augustus sikerének kulcsa?
• Zrínyi kirohanásai
• Az ujj nélküli apáca titka
• A gulyáskommunizmustól a műanyag kilencvenes évekig
• Kémelhárítók „rendszerváltása"
• Színészből lett politikusok
• A maffia Tízparancsolat-értelmezése
• A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma