Amikor a portyázó magyarok nyilaitól végleg megmenekültek a nyugati szomszédok
2022. augusztus 10. 10:30 Csernus Szilveszter
Korábban
Mi történt Augsburg után?
A 955-ös év tehát Ottó számításai szerint alakult: leverte a lázadást, pontot tett a magyar portyák végére és legyőzte a szlávokat is Rohoncnál, két hónappal a magyarok felett aratott győzelme után.
Augsburgi diadala is közrejátszott abban, hogy megkapja a „Nagy” jelzőt; 962-ben a már császárrá koronázott Ottó a német történelem legnagyobbjai közé került: a pápa fölé kerekedve megalakította a több mint nyolc évszázadig fennálló államalakulatot, a Német-római Császárságot.
Az augsburgi vereség kihatott a törzsszövetség belső viszonyaira is: Falicsi (Fajsz) nagyfejedelem uralkodásának végét ugyanis sokan a csatavesztéshez kötik, és egyes források arra engednek következtetni, hogy Taksony (955-től nagyfejedelem) maga is harcolt Augsburgnál, de nagyobb szerencséje volt, mint a három kivégzett vezérnek.
Lehel kürtje a Jász Múzeumban (kép forrása: Wikipédia/ Wojsyl/ Villanueva/ CC BY-SA 3.0)
A magyar hadjáratok azonban csak nyugati irányba zárultak le. 959-ben már Bizánc földjein zsákmányoltak eleink, ami Botond történetével tette gazdagabbá a portyázások krónikáját és a mondakört. A hadjáratot azonban visszaverték, akárcsak a két évvel későbbit.
A magyar törzsszövetség az utolsó sikeres portyákat 968-ban könyvelhette el. A kalandozásoknak a szintén magára találó Keletrómai (más néven Bizánci) Birodalom vetett végett, amikor 970-ben Arkadiupolisz (ma: Lüleburgaz, Törökország) városa előtt sokkszerű vereséget mértek a közös orosz-besenyő-magyar portyázó seregre.
A Kárpát-medencét azonban nem rendítette meg különösebben a német (és később a görög) siker. Egészen 1030-ig kellett várni, míg a német sereg ismét átlépte a magyar határt.
II. Konrád császár (az Augsburgnál elesett Vörös Konrád dédunokája) és birodalmi hada nem bírt a Szent István által alkalmazott felperzselt föld taktikával – de ez már a Magyar Királyság történetének lapjaira tartozik.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben tegnap
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn tegnap
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában tegnap
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával tegnap
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst 2024.05.03.
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető 2024.05.03.
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma 2024.05.03.
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit 2024.05.03.