Amikor a lengyel rendőr a saját népére lőtt

A lengyel munkások december 14. és 22. között zajló tiltakozásait az váltotta ki, hogy a Lengyel Egyesült Munkáspárt (LEMP) Központi Bizottsága december 12-én bejelentette a mindennapi fogyasztási cikkek - mindenekelőtt élelmiszerek, ezen belül a hústermékek - árának átlagosan 23 százalékos emelését. Az intézkedéssel a kommunista tervgazdaság évek óta húzódó problémáit próbálták orvosolni. Az áremelést a belbiztonsági szolgálat, a rendőrség és a rohamrendőrség mozgósítása előzte meg, a kommunista vezetők ugyanis feltételezték, hogy az intézkedés társadalmi elégedetlenséget válthat ki.

Elsőként december 14-én a gdanski Lenin Hajógyár munkásai léptek sztrájkba, az üzem területén tüntető háromezres tömeg az árak csökkentése mellett kádercserét is követelt a pártvezetésben. A tiltakozók később a vajdasági pártbizottság székháza elé vonultak, az ott beavatkozó rendőrséggel kialakult összetűzés során a munkások felgyújtották az épületet. A belvárosban több mint tízezren tüntettek, a rendőrséggel folytatott összetűzések egyre hevesebbé váltak. Éjjel a rendőrök figyelmeztető lövéseket adtak le, több száz embert megvertek, letartóztattak.

A gdanski sztrájkkal párhuzamosan a tengerparti hármas város - Gdansk, Gdynia, Sopot - másik településén, Gdyniában is zajlottak tiltakozások, ott azonban december 15-én a városi vezetés tárgyalóasztalhoz ült a munkásokkal. Az ezt követő éjjel azonban a sztrájkbizottság székhelyén brutális rendőri beavatkozás történt, az ott tartózkodó munkásokat megverték, letartóztatták. Gdynia után az északkeleti Elblagban, valamint az északnyugati Slupskban és Szczecin kikötővárosban is sztrájkok törtek ki. A hatóságok a hármas városba rendőrségi és katonai csapaterősítést irányítottak.

Varsóban december 15-én összeült a LEMP válságstábja Wladyslaw Gomulka pártfőtitkár vezetésével. A testület, melynek 10 tagja között ott volt az akkori védelmi miniszter, Wojciech Jaruzelski tábornok, valamint Józef Cyrankiewicz miniszterelnök is, engedélyezte a fegyverhasználatot. Ennek nyomán rálőttek többek között a katonaság által körülvett gdanski hajógyárba bejutni próbáló munkásokra. December 16-ra a sztrájkhullám az egész tengermelléken, sőt elszórtan az ország más részein is elterjedt, munkáslázadássá - Gomulka szerint "ellenforradalommá" - alakult át. Aznap este a televízióban nyilatkozó Stanislaw Kociolek miniszterelnök-helyettes felszólította a hajógyári munkásokat, hogy másnap álljanak munkába.

A gdyniai hajógyár dolgozói december 17-én reggel el is indultak a munkába. A hajógyári megállóban a vonatról leszállva azonban az üzemet körülvevő rendőrkordonba ütköztek. Miközben a többezres tömeg egyre inkább összetorlódott, a rendőrség tüzet nyitott, a menekülni próbáló embereket letartóztatták, összeverték. A gdyniai sortűznek 18 áldozata lett, többségüben 21 évnél fiatalabb emberek. Köztük volt a 18 éves Zbigniew Godlewski hajógyári munkás is, az Andrzej Wajda Vasember és Antoni Krauze A fekete csütörtök című filmjéből is ismert jelenet tragikus hőse: miután Godlewski halálos lövéseket kapott, a Gdynia belvárosa felé egy vérfoltos lengyel nemzeti zászlóval vonuló barátai ajtóra fektetve vitték holttestét. Godlewski a róla írott híres énekes ballada révén Janek Wisniewski néven vonult be a lengyel történelembe.

Aznap este a televízióban Cyrankiewicz beszédet mondott, melyben a pártvonalnak megfelelő módon mutatta be az eseményeket, a "társadalmi rend és fegyelem védelmét" ígérve. A munkáslázadással párhuzamosan a LEMP vezetésén belül hatalmi harc zajlott, melynek kimenetelét végül Moszkva döntötte el. December 18-án Leonyid Brezsnyev szovjet pártfőtitkár azt üzente Cyrankiewicznek, hogy a munkásokkal kialakult konfliktust "politikailag kell megoldani". A LEMP Politikai Bizottsága egyetértett a döntéssel. A lázongást Gomulka december 19-i leváltása csillapította le, másnap pedig a párt megegyezéspárti vonalát képviselő Edward Gierek vette át a párt vezetését. Az utolsó sztrájkok december 22-ig tartottak.

A tengermelléki sortüzek felelőseit az 1989-es rendszerváltás után sem ítélték el, kivéve két, feltételes szabadságvesztésre nem jogerősen elítélt, a közvetlen katonai akcióban részt vevő tisztet. Jaruzelski ez ügyben folytatott perét rossz egészségi állapotára való tekintettel 2011-ben, három évvel a halála előtt felfüggesztették. A gdyniai mészárlást a televíziós beszédével megelőlegező Kocioleket 2014-ben, egy évvel a halála előtt felmentették. A bíróság azzal érvelt, hogy a hosszú idő elmúltával "csökkent az ügy körülményei tisztázásának lehetősége". Mindkét kommunista vezetőt a lengyel nemzeti sírkertben, a varsói Powazki temetőben hantolták el.

A tengermelléki munkásfelkelés leverésére a kommunista hatalom a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete adatai szerint 27 ezer katonát vonultatott fel, 550 harckocsival, 750 páncélozott járművel, mintegy 100 helikopterrel és repülőgéppel. Az áldozatok emlékét többek között a gdanski hajógyárnál a következő nagy sztrájksorozat által kiküzdött, 1980-ban felálított, 45 méter magas hármas kereszt - az Elesett Hajógyári Munkások Emlékműve - őrzi, mely mára a lengyel kikötőváros egyik jelképévé vált. Csütörtökön az események 45. évfordulója alkalmából Lengyelországban országos megemlékezéseket tartanak. A gdyniai hajógyárnál rendezendő központi ünnepségen Andrzej Duda államfő is részt vesz.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2012

• Az anti-Casanova
• Az atomtesztek aranykora
• A tolmács
• A magánember
• Konstantinápoly Budapesten
• Thomas Alva Edison, a Menlo-parki varázsló
• A hosszú nevű kastély
• Ötkarikás sporthistóriák
• Korbács és kalács