7 végzetes pillanat

Amikor a Gyűrűk ura fordítója lett a köztársasági elnök

2015. augusztus 3. 17:24 MTI

Huszonöt éve, 1990. augusztus 3-án választotta meg az Országgyűlés az 1989. október 23-án kikiáltott Magyar Köztársaság első elnökévé Göncz Árpádot.

Göncz Árpád

A békés politikai átmenet feltételeit kidolgozó nemzeti kerekasztal-tárgyalások az állampárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) és az Ellenzéki Kerekasztal (EKA), valamint a társadalmi szervezetekből, mozgalmakból álló úgynevezett harmadik oldal között 1989. június 13-án kezdődtek. A megbeszéléseken a sarkalatos kérdésekben létrejött a politikai egyetértés, az ezt rögzítő dokumentumot a szeptember 18-ai záróülésen az MSZMP, a harmadik oldalt alkotó társadalmi szervezetek és az EKA kilenc szervezete közül hat aláírta. A Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ), a Fidesz és a megfigyelőként részt vevő Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája nem látta el az egyezséget kézjegyével, de nem is emelt vétót ellene.

Az egyik legfontosabb nyitva maradt kérdés a köztársasági elnök megválasztásának módja és ideje volt. A megbeszéléseken az MSZMP ragaszkodott ahhoz, hogy erre népszavazással és még a következő parlamenti választások előtt kerüljön sor, abban a reményben, hogy a tisztségbe a legesélyesebb jelölt, a reformkommunista Pozsgay Imre kerül. Az SZDSZ a kerekasztal-tárgyalások lezárulása után, szeptember 24-én bejelentette: aláírásgyűjtésbe kezd annak érdekében, hogy népszavazás döntsön a vitás kérdésekről (ebben támogatta a Fidesz, a Magyar Szociáldemokrata Párt és a Független Kisgazdapárt is). A négy kérdés közül a harmadik így szólt: Csak a szabad országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására?

Az Országgyűlés - még régi összetételében - 1989. október 17. és 20. között fogadta el a nemzeti kerekasztal tárgyalásokon született megállapodásokat rögzítő sarkalatos törvényeket. Az Alkotmány módosításával létrehozták a köztársasági elnöki intézményt, az államfő megválasztásáról rendelkező külön jogszabály úgy rendelkezett: az államfőt első alkalommal közvetlenül, a továbbiakban az Országgyűlésben választják meg, az elnökválasztás időpontját később tűzik ki. 1989. október 23-án Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke az Országház erkélyéről kikiáltotta a Magyar Köztársaságot. Ebben a pillanatban megszűnt a kollektív államfői testület, az Elnöki Tanács, az ideiglenes köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke, azaz Szűrös Mátyás lett. Az Országgyűlés október 31-én az SZDSZ által négy kérdésben kezdeményezett népszavazást november 26-ára írta ki. Ugyanezen a napon 1990. január 7-ére tűzték ki az elnökválasztás első fordulóját azzal a megkötéssel: ha a november 26-án a többség igennel voksol (azaz azt akarja, hogy az elnökválasztásra csak a parlamenti választások után kerüljön sor), akkor az államfőt az új parlament választja meg.

A "négyigenes" népszavazáson a köztársasági elnök megválasztásának kérdésében mindössze 6101 szavazattal győztek az igenek, így a január 7-ére kiírt közvetlen elnökválasztásra nem került sor. Újabb fordulatként 1990. március 1-jén a képviselők név szerinti szavazáson olyan értelemben módosították az Alkotmányt, hogy a köztársasági elnököt négy évre, közvetlenül választják meg. (A kezdeményezők érvelése szerint a népszavazás kérdése nem a választás módjára, hanem az idejére vonatkozott, az Alkotmánybíróság pedig úgy foglalt állást, hogy a november 26-ai referendumnak az erre vonatkozó kérdésére adott válasz nem jelent alkotmányjogi akadályt az alkotmány újabb módosítása előtt.)

A március 25-én és április 8-án megtartott első szabad parlamenti választások után a helyzet ismét megváltozott. Az ország kormányozhatóságára hivatkozva a két legnagyobb parlamenti erő, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) és a Szabad Demokraták Szövetsége április 29-én megállapodást kötött (ezt csak május 2-án, az új törvényhozás megalakulása után hozták nyilvánosságra). Az egyezmény ismét az Országgyűlés jogosítványává tette az államfő megválasztását, és kimondta: a szükséges alkotmánymódosítások után az Országgyűlés haladéktalanul megválasztja a köztársasági elnököt. A felek - eltérve az április 28-án a parlamenti pártok által kötött megállapodástól, amely a legtöbb mandátumot szerző MDF számára biztosította ezt a lehetőséget - Göncz Árpádot, az SZDSZ Országos Tanácsának tagját, a Magyar Írószövetség elnökét jelölték az Országgyűlés elnökének, egyúttal ideiglenes köztársasági elnöknek. Az Országgyűlés első alelnöki tisztségére, egyben ideiglenes házelnöknek Szabad Györgyöt, az MDF elnökségi tagját javasolták. Göncz Árpádot és Szabad Györgyöt az új Országgyűlés 1990. május 2-án meg is választotta e tisztségekbe.

Az Országgyűlés június 19-én megszavazta az alkotmánymódosítási törvényjavaslatot, amely azt is tartalmazta, hogy visszatérnek a parlament általi államfőválasztásra. 1990 nyarán volt még egy kísérlet a közvetlen elnökválasztás elérésére: eredményes aláírásgyűjtési akció után a parlament július 29-ére népszavazást rendelt el a kérdésben. A referendum az alacsony részvétel miatt - a jogosultak nem egészen 14 százaléka voksolt - érvénytelen lett, így a közvetett elnökválasztásra vonatkozó alkotmányos előírás maradt érvényben. Az Országgyűlés 1990. augusztus 3-án - az MDF-SZDSZ-paktumnak megfelelően - az előírt kétharmadosnál jóval nagyobb többséggel a szabad demokraták jelöltjét, Göncz Árpádot választotta meg köztársasági elnöknek.

2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!