2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Amíg lehetett, kettős játszmát űzött Törökország a II. világháborúban

2023. szeptember 13. 14:22 Múlt-kor

Merész, részletes ábrándok

Szicília elfoglalását (1943. július-augusztus) és Olaszország invázióját (1943. szeptember) követően a britek egyre komolyabb tervezésbe kezdtek a Balkán-félszigeten folytatandó hadműveletekről, e folyamatból azonban teljességgel kihagyták az amerikaiakat. Churchill – vélhetően későbbi, a Szovjetunióval kapcsolatos stratégiai okokból is – főként az Égei-tenger szigetvilágát vette célba.

Amikor Churchill 1943 folyamán felhozta az Égei-tengeren és a Balkán-félszigeten folytatandó hadműveletek lehetőségét, Roosevelt elzárkózott az elől, hogy Olaszországból térítsenek el csapatokat a célra. A brit War Cabinet azonban még 1942 decemberében arra a következtetésre jutott, hogy az itteni partraszállás sikeréhez vagy Törökország háborúba való belépésére, vagy Olaszország kilépésére van szükség.

Churchill az amerikai elnök elzárkózását követően visszafogottabban érvelt az Égei-tengeri műveletek mellett, hangsúlyozva, hogy azokhoz szigorúan kis létszámú, kommandó jellegű egységekre lenne szükség. Mindeközben azonban saját katonai vezetősége már jóval előrébb járt: a potenciális balkáni partraszállás helyszínét is kinézték már.

Arra jutottak, hogy Jugoszlávia zegzugos, öblökkel teli tengerpartja sokkal jobban védhető a megszálló németek számára, és a helyi partizánok, akikkel a szövetséges csapatoknak együtt kellene működniük, ismeretlen harcértékűek és nem feltétlenül megbízhatók.

Délebbre, Albánia partjainál, nevezetesen Durazzo kikötővárosnál más volt a helyzet: amellett, hogy az Itáliai-félsziget déli részének közelebbi fekvése miatt könnyebben megközelíthető, a kikötő napi 2000 tonnányi rakomány behajózását tette lehetővé.

Az 1943 novemberére elkészült tervek így előbb Durazzo, majd a főváros Tirana elfoglalását irányozták elő, ezt követően pedig a németpárti bolgár kormány megdöntését, amely reményeik szerint dominóhatást indítana el a félszigeten, Romániát, Magyarországot és az ekkor német bábállam Horvátországot is beleértve.

A Balkán-félsziget lezárásával a német hadigépezet számára szükséges itteni olaj-, réz- és bauxitszállítmányokat is meg szándékozták szüntetni, valamint a már említett török kromitexportot.

A török együttműködés hiánya ellenére Churchill nem adta fel azon tervét, hogy bevonja az országot a háborúba – mind a nyugati szövetségesek, mind a Szovjetunió rendre tiltakozott Ankaránál a németekkel való kereskedelme miatt, a törökök azonban azt állították, titokban lassítják saját kromitkivitelüket Németországba. Ez igencsak kétséges, ugyanis Törökország a fontos nyersanyagért cserébe a német oldalról további katonai felszereléssel gazdagodott a háború során.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Ismet Inönü elnök a korabeli elnöki rezidenciában, az ankarai Çankaya-palotában, 1940.Egy török gyalogos egység pihenőt tart egy hosszú menetelést követően, 1940.Franklin Roosevelt és Winston Churchill a szabad ég alatt tartanak sajtótájékoztatót a casablancai konferencia (1943 január 14–24.) során. Casablancában a felek végül Szicília elfoglalásán túl nem tudtak megegyezni a Földközi-tenger térségét illető célokban.Török vegyvédelmi csapatok gázálarcban egy hadgyakorlaton. A török vezérkar abban reménykedett, hogy a britektől nagy mennyiségű modern katonai felszerelést sikerül szerezniük.Szövetséges csapatok partraszállása Szicílián, 1943 nyaránSérült és alultáplált szerb csapatok az ellenséges vonalak mögött, 1943. Churchill minél hamarabb partra akart szállni a Balkán-félszigeten is.Churchill Roosevelttel és Sztálinnal a brit delegáció által a miniszterelnök 69. születésnapja alkalmából rendezett vacsorán Teheránban, a konferencia után, 1943. november 30. Sztálin a konferencián ragaszkodott ahhoz, hogy a nyugati szövetségesek kizárólag a franciaországi partraszállásra koncentráljanak.Franklin Roosevelt, Ismet Inönü és Winston Churchill a második kairói konferencián, 1943. december 4. és 6. között. Miután balkáni álmait Sztálin és Roosevelt szertefoszlatta, Churchill egyszerre véget vetett a Törökországnak való „udvarlásnak”.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár