Amíg lehetett, kettős játszmát folytatott a II. világháborúban Törökország

Lehetetlen kérés

1943 novemberében a brit miniszterelnök utoljára megpróbálkozott terve előadásával, amikor a „három nagy” – ő, Roosevelt elnök és Sztálin szovjet pártfőtitkár – első ízben találkozott személyesen az iráni Teheránban.

A konferencia legelső napján, november 28-án Churchill mindenkit meglepett a balkáni invázió és Törökország bevonásának tervével, azonban a brit kormányfő kapta szövetségeseitől a sokkolóbb meglepetést: Roosevelt továbbra is elzárkózott a tervtől, Sztálin pedig – mivel már ekkor saját érdekszférája részének tekintette a Balkán-félszigetet – egyenesen követelte, hogy a nyugati szövetségesek kizárólag az Overlord-hadműveletre való felkészüléssel foglalkozzanak, valamint egy dél-franciaországi elterelő hadművelettel.

Megjegyezte továbbá, hogy Törökország szerinte „elveszett ügy”, és mivel a hadiszerencse már teljességgel a németek ellen fordult, felesleges tovább kérlelni Ankarát a háborúba való belépésre.

Terve teljes kudarca nyomán nagy fordulat állt be Churchill és Törökország viszonyában: a brit miniszterelnök hirtelen felhagyott minden addigi diplomáciai tapogatózással, és az innentől érkező közös brit–amerikai üzenetek jóval határozottabb hangnemet ütöttek meg: számon kérték a háborúhoz való csatlakozás addigi hiányát, valamint elzárkóztak a törökök hadianyag- és felszerelés-követeléseinek teljesítésétől addig, amíg Törökország nem hagy fel a Németországgal folytatott kereskedelemmel. Ennek érdekében a nyugati diplomaták szándékosan – sokszor túlozva – fenyegetőztek a Szovjetunió térségbeli terjeszkedésével is.

1944 elejére nyilvánvalóvá vált Inönü és a török vezetés számára, hogy a kettős játszma nem működhet tovább. 1944. április 14-én a Török Nemzetgyűlés megszavazta a Németországgal való kereskedelem felfüggesztését, négy hónappal később pedig a diplomáciai kapcsolatot is megszakították a Harmadik Birodalommal.

Ezt követően ultimátumot kaptak a szövetségesektől: 1945. március 1-jéig hadba kellett lépniük, ha helyet akartak maguknak az alakuló Egyesült Nemzetek Szövetségében. Néhány nappal a határidő előtt meg is történt a török hadüzenet, ez azonban csupán jelképes volt.

Külön érdekesség Churchill Törökországgal kapcsolatos szándékainak utóélete: a háború után írt emlékirataiban nyomát sem találni nekik, nincs megemlítve, hogy a meg nem valósult balkáni partraszálláshoz feltétlenül szükség lett volna török segítségre.

Tudta-e, hogy...?

A második világháború során a török légierő pilótákat küldött Nagy-Britanniába kiképzésre, közülük 14-en ott vesztették életüket (13-an balesetben, egy embert gyakorlórepülés közben a németek lőttek le).

Ismet Inönü – Atatürk jobbkezeként – jelentős katonai karriert futott be, a hadnagyi rendfokozattól egészen a vezérkari főnöki pozícióig vitte az oszmán, majd a török seregben.

1. Megfontolt álláspont
2. Brit remények
3. Merész, részletes ábrándok
4. Lehetetlen kérés

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe