Amerikai blamázs: reménytelen puccskísérlet a Disznó-öbölnél
2021. április 17. 19:02 Múlt-kor
Ma hatvan éve, 1961. április 17-én szállt partra az a maroknyi, kubai emigránsokból álló haderő, amelytől az Egyesült Államok a szovjetbarát Fidel Castro vezette kommunista rezsim megbuktatását remélte. A terv kudarcot vallott, a Disznó-öblöt az amerikai vezetés máig egyik legnagyobb baklövéseként tartja számon a történelem. A CIA szervezeti válsága és hatalmi játszmái, rossz tanácsadók rossz javaslatai és a tétova – még tapasztalatlan – Kennedy elnök együttesen osztoznak a felelősségen.
Korábban
Kuba, a hidegháború kulcsszereplője
Kuba stratégiai jelentősége a hidegháború egyik „legfagyosabb” időszakában értékelődött fel. A forradalom 1959. január 1-jén aratott végső győzelme közvetve azt eredményezte, hogy a Szovjetunió az Egyesült Államok „szomszédjává” vált. A viszony a két fél ideológiai és politikai nézetkülönbsége okán nem lehetett baráti.
Az Egyesült Államok félelme túlmutatott azon, hogy a szomszédjuk egy, a Szovjetunió felé potenciálisan elkötelezett rezsim. Kuba precedenst teremtett, és egyáltalán nem volt rá garancia, hogy Latin-Amerika néhány további államában nem talál követőre a kommunizmus gondolata.
A feszültség hamar kiéleződött. A kubai vezetés földreformot vezetett be, valamint államosított mindent – azokat a cégeket is, amelyek korábban amerikai tulajdonban voltak –, amire hiába reagált embargóval az amerikai vezetés. Ezzel még inkább az ellenséges oldal malmára hajtotta a vizet, ugyanis ezután a kubai cukor szovjet kőolajért cserélt gazdát.
Az Egyesült Államok nem vállalt volna egy nyílt konfliktust Kubával, így mindent megtettek, hogy az események irányítását a háttérből végezzék. Kellettek viszont „áldozati bárányok”, akiket frontvonalba lehetett állítani: választásuk értelemszerűen a kubai emigrációra esett.
Azok a kubaiak, akik nem fogadták el a Fidel Castro vezette rezsimet, kénytelenek voltak Amerikába menekülni – nagyrészt Floridában telepedtek le –, de nem adták fel a reményt, hogy visszatérhetnek szülőföldjükre. Tehát közös célért, de eltérő indíttatásból szövetkeztek az emigráció tagjai az amerikaiakkal.
A CIA az emigránsok közül toborozta azokat, akiket később Guatemalában, Puerto Ricóban és Nicaraguában képeztek ki. Az amerikai „inkognitó” megőrzése érdekében a kiképzőtáborok nem működhettek hazai földön, mert az már nyílt támogatása lett volna a Castro vezette Kuba elleni szervezkedésnek.
Noha már Dwight D. Eisenhower elnök kezdeményezte a kubai kormány destabilizálását, a valódi szerep utódjára, John Fitzgerald Kennedy elnökre és kabinetjére hárult, természetesen a CIA aktív közreműködésével.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nőtörténet
- Érvénytelen házasságok és törvénytelen gyermekek tarkították Anglia történelmét
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
- Csak az anyasággal válhattak szabad nőkké a szultán ágyasai
- Naponta csodálhatták anyjuk bátorságát Zrínyi Ilona gyermekei
- Egy étterem volt az amerikai feminista mozgalom első főhadiszállása
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek
- Angyal a pokolban: Andrássy Ilona, a lelkiismeretes ápolónő
- Hazai és külföldi művésznők történeteit ismerhetjük meg a Magyar Zene Házában
- Nyár nélküli évben született Shelley őrült tudósa
- Május közepén kezdődik a Margitszigeti Szabadtéri Színház idei szezonja 11:20
- Híresebbé tette a halála, mint a politikája Teleki Lászlót 09:50
- Visszautasította a BBC főigazgatói posztját a filmezés miatt David Attenborough 09:05
- Csak késve követte amerikai hadüzenet a Lusitania elsüllyesztését tegnap
- Kevés örömet lelt a pesti társasági életben Berzsenyi Dániel tegnap
- Imre király egyedül fogta el lázadó öccsét tegnap
- Nem nyerte el a korabeli kritikusok tetszését Beethoven IX. szimfóniája tegnap
- Eredetileg veszélyesnek tartották a Nagy-Britanniát és Franciaországot összekötő alagutat 2024.05.06.