Alig volt olyan időszak az Akropolisz történetében, amikor nem fenyegette pusztulás

Szkennerek és épületek

Az Akropolisz falai már a mükénéi kor óta álltak, ám többször is súlyosan megrongálódtak. A 750 méter hosszú kerítőfal nagy része a periklészi korszak alkotása. Az új rekonstrukció elkezdéséhez a legfontosabb feladat az volt, hogy kőről kőre felmérjék és dokumentálják a jelenlegi állapotot, beleértve a falon keletkezett legkisebb réseket is.

Miután ez megtörtént, és eltávolították az összes növényzetet, amely kárt tehetett volna a falban, egy teljes fotogrammás felmérést és 3D szkennelést végeztek, majd optikai kábelekkel hálózták be, hogy észleljék a legkisebb rendellenes elmozdulást is.

A Propülaia, amely az Akropolisz hatalmas márványkapuja, és az épületek jelentős részével együtt az i. e. 5. században épült, más jellegű kihívások elé állította a szakembereket. Nikolaos Balanos ugyan helyreállította a huszadik század első felében, de korántsem tökéletesen: egyes elemeket rossz helyre rakott, másokat fel sem használt. Az évszázadok során számtalan funkciót töltött be, most azonban tulajdonképpen ugyanúgy bejáratként használják, ahogy évszázadokkal ezelőtt.

Az Erekhtheion kariatidái napjainkban (Wikipédia / Harrieta171 / CC BY-SA 3.0)

Wikipédia / Harrieta171 / CC BY-SA 3.0

Athéné Niké, avagy a Győzedelmes Athéné temploma a fennsík délnyugati részén épült fel. A törökök lerombolták, hogy a köveit falak építéséhez használják fel. Miután Athén a görögöké lett, a meglévő köveket visszaállították az eredetinek vélt helyükre, ám Balanos megint szétbontatta, hogy restaurálhassa. A jelenlegi állapot a 2000 és 2010 közötti rekonstrukció eredménye.

Az Erekhteion esetében alkalmazták először a huszadik század első felében a később katasztrofálisnak bizonyuló technikákat. 1979 és 1987 között 23 nagyobb tömböt kellett kicserélni, mivel rossz helyre lettek visszaállítva. A világhírű kariatidákat viszont másolatokkal kellett kipótolni, mivel az eredetiek annyira szennyezetté váltak, hogy a további létük vált veszélyeztetetté.

Az eredeti szobrok jelenleg az Akropolisz Múzeumban vannak, ahol lézeres eljárással tisztítják meg őket, hogy később a múzeumban legyenek kiállítva. A roncsolásmentes beavatkozás a lehető legkisebb darabokban szedi le a kormot és a szennyeződéseket anélkül, hogy az eredeti márvány sérülne.

Az athéni Akropolisz felújítása évtizedek óta tart, de még alighanem el fog telni néhány év, mire elnyeri a modern műemléki koncepció által megálmodott végleges formáját.

1. A megarontól a kulturális csodáig
2. Az ellenségek: a turista meg a rozsda
3. Műemlékvédelem a modern időkben
4. Szkennerek és épületek

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2014

• Így látta a sajtó Kárpátalja visszafoglalását
• Az embermentő Jane Haining
• Mi történt Kamenyec-Podolszkijban? 
• A bundázás egyidős a futballal
• A hét törpe kalandjai Auschwitzban
• A kóser konyha különlegességei
• Hogyan kampányoltak a római politikusok?
• A numerus clausustól a numerus nullusig
• Így temettük el "Kossuth apánkat"