„Áldott háborúnak” nevezték az amerikai megszállás éveit az izlandiak
2024. június 17. 08:20 Múlt-kor
Bár az izlandiak nem kértek belőle, a britek a második világháborúban megszállták Izlandot, amely egészen paradox módon elősegítette a sziget különválását Dániától. Izland egy népszavazást követően, 1944. június 17-én vált független országgá.
Korábban
Izlandra 870 körül érkeztek az első viking telepesek Norvégia területéről. A sziget a 10. század elejétől szabadállamként funkcionált, amelynek törvényeit az Alþinginek vagy Althingnek nevezett népgyűlés hozta, amelyen minden szabad izlandi részt vehetett. A törvényeknek végrehajtó hatalom híján a helyi lakosok szereztek érvényt.
A norvég uralom a 13. század második felében kezdődött. A szigetlakók adót fizettek a norvég uralkodónak, aki cserébe kedvező kereskedelmi szerződéseket biztosított számukra, az Althing pedig tovább működhetett. Az újabb korszakváltás 1387-ban következett be, amikor a norvég trónt I. Margit dán királynő foglalta el. Izland története ettől az időponttól több száz évre összefonódott Dániával.
Izland 1874-ben részleges önrendelkezést kapott Dániától, majd 1918-ban az uniós törvénnyel perszonálunióra lépett a Dán Királysággal, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy az Izlandi Királyság a belügyekben teljes függetlenséget kapott, a had- és a külügyek irányítása viszont a Dán Királyság hatáskörében maradt. A közös király által összefogott uniót a törvény szerint 25 év múlva felül lehetett vizsgálni. A sziget függetlenségének kérdése tehát az emberiség történelmének legnagyobb világégésének kellős közepére esett.
A második világháború kapcsán legtöbbünknek az európai és a csendes-óceáni hadszíntér emberek százezreinek halálát okozó ütközetei rémlenek fel. A kontinensünk határain túl fekvő Izlandról nem az emberiség történetének apokaliptikus méretű háborúja jut eszünkbe, pedig az Atlanti-óceán északi részén fekvő sziget geostratégiailag igen jelentős volt: Izland mind a német, mind a brit katonai stratégák figyelmét felkeltette. Európa legkisebb népsűrűségű országa közelében ugyanis fontos hajózási útvonalak futottak, amelyeken keresztül az amerikai hajókaravánok hadianyaggal látták el Nagy-Britanniát, majd később a Szovjetuniót is.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/a01f91ced050cecd7355bc9df458a3a2.jpg)
Miután a németek 1940 tavaszán elfoglalták Dániát és Norvégiát, Izland elérhető közelségbe került Hitler hadigépezete számára. Erich Raeder admirális egy Izland lerohanásáról szóló haditervet is átnyújtott a Führernek, amelynek sikeres végrehajtásának köszönhetően a németek megszerezhették volna a Franciaországba és Nagy-Britanniába irányuló tengeri kereskedelmi utak feletti irányítást, és az ott állomásozó repülőgépeikkel és hadihajóikkal hatékony blokád alá vonhatták volna a két országot is. Hitler viszont először egyezkedni akart a britekkel, majd egy ellenük indított, számára sikertelenül záruló légiháború mellett döntött, végül tekintete a Szovjetunió végtelen vidékei felé siklott, és nem adott parancsot az Izland elleni invázióra.
A britek viszont léptek. Izland lerohanásának kérdése a brit miniszterelnök, Winston Churchill számára kissé kínos volt, mivel a szigetország kinyilvánította függetlenségét, és ahhoz az anyaország, Dánia németek általi lerohanása után is ragaszkodott. Nagy-Britannia azt szerette volna, ha hadihajói használhatnák az izlandi kikötőket, de a tervezettől az izlandi kormány kategorikusan elzárkózott.
Versenyfutás a Brit Királyi Haditengerészet szervezésében
1940. május 10-én, amikor Németország megtámadta Franciaországot, a britek is lerohanták Izlandot. A fővárosban, Reykjavíkban a helyzet pattanásig feszült. A partra szálló több száz brit katonával 60 rendőr és 300 tartalékos katona nézett farkasszemet, no meg a rengeteg civil, akik kíváncsian várták a fejleményeket. Az invázió végül vérontás nélkül zajlott le, lövések akkor sem dördültek, amikor egy helyi lakos elragadta egy brit katona puskáját, és annak csövébe cigarettát tömve visszadobta azt gazdájának, azzal a jótanáccsal, hogy máskor jobban vigyázzon a fegyverére.
Az izlandi kormány természetesen tiltakozott az ország függetlenségének megsértése miatt, erre válaszul London kárpótlást, kedvező kereskedelmi egyezményeket, és egy ígéretet adott az izlandiaknak, miszerint az angol csapatok a háború végén elhagyják a szigetet. Churchill azzal próbálta megnyugtatni a vikingek utódait, hogy ha a németek megszállták volna hazájukat, akkor a brit haderőnek vissza kellett volna foglalnia azt, amely mérhetetlen anyagi és emberi veszteségeket okozott volna az ottlakóknak. A britek azonban csak egy évig maradtak, 1941 nyarán a sziget felügyeletét ugyanis az Egyesült Államok vette át tőlük, és egységeik a háború végéig, 1945-ig ott is maradtak, hogy 1951-ben, a hidegháború idején újra visszatérjenek oda.
A megszállás éveit az izlandiak csak „áldott háborúként” emlegetik, mivel az ott állomásozó amerikai katonák számára a szigeten rengeteg út, híd és kórház épült, ami jól fizetett munkákkal látta el a megszállókkal együttműködő helyieket.
Ebben a hangulatban érte a szigetlakókat a Dániával való unió megújításának kérdése. A népszavazás 1944 májusában, 98,4 százalékos részvételi aránnyal zajlott. A szavazók több mint 98 százaléka Izland függetlensége mellett voksolt. Bár dán részről többen kifogásolták a függetlenségi népszavazást, arra hivatkozva, hogy Dánia a szavazás idején német megszállás alatt volt, így esélye sem volt, hogy újratárgyalja az unióról szóló törvényt, a helyzeten nem tudtak változtatni. Izland 1944. június 17-én függetlenné vált a Dán Királyságtól és a perszonálunió feltámasztásáról már nem akart tárgyalni Dániával, annak felszabadulása után sem.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/460e792abeb8e64d7cac3861fb344f11.jpg)
![VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés / 25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században](/ih0Ax/label/.cut-640x400/786.jpg)
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- A pestis miatt egész családját elvesztette a jóslatairól elhíresült Nostradamus tegnap
- Több száz éves tartósított cseresznyére bukkantak George Washington egykori birtokán tegnap
- Eleinte nem aratott sikert a kritikusok körében a megzenésített Himnusz tegnap
- A bizonyítékok ellenére ma is sokan megkérdőjelezik King tiszteletes gyilkosának bűnösségét tegnap
- Kései polaroidokkal zárul az André Kertész 130 kiállítás a Robert Capa Központban tegnap
- Második otthonának tekintette Afrikát Az öreg halász és a tenger írója, Ernest Hemingway tegnap
- Sokáig nem tulajdonítottak nagy jelentőséget a roswelli UFO-észlelésnek tegnap
- Ötmillió dollárt költött fogadásokra a múlt század népszerű filmkomikusa, Walter Matthau 2024.07.01.