Alapjaiban rengette meg a világot az 1918-ban kitört spanyolnátha-járvány
2020. január 30. 18:45 Múlt-kor
A 19. század óriási léptékű orvostudományi fejlődése ellenére a világot teljességgel felkészületlenül érte, amikor az első világháború vérontását tetéző, úgynevezett spanyolnátha végigsöpört rajta. Az újkori történelemben példa nélküli katasztrófa országokat bénított meg, és amilyen hirtelen jött, olyan hamar el is tűnt – az orvosi és hatósági intézkedésektől teljesen függetlenül.
Korábban
Ismeretlen jelenség
1918. szeptember 28-án egy spanyol hírlap rövid tájékoztatást adott olvasóinak az influenzáról. „A fertőzésért felelős kórokozó” – írta a lap, „a Pfeiffer-bacilus, amely rendkívül apró, és kizárólag mikroszkóp alatt látható.”
A magyarázat időszerű volt, mivel a világot éppen a történelem valaha látott legpusztítóbb influenzajárványa szorongatta – azonban egyúttal téves is volt: az influenzát vírus okozza.
Sajnos nem csupán egyetlen spanyol hírlap azonosította helytelenül a betegség okát. Az elképzelés, miszerint az influenzát bakteriális fertőzés okozza, általánosan elfogadott volt a korabeli orvostudomány berkeiben – emiatt is voltak jobbára tehetetlenek a szakértők a járvánnyal szemben.
A H1N1 influenzajárvány az emberi történelem egyik legsúlyosabb katasztrófája volt. Az 1918 márciusában feljegyzett első megbetegedés és az 1920 márciusában rögzített utolsó között a becslések szerint 50 millió ember vesztette életét, bár egyes szakemberek szerint a teljes szám ennek kétszerese is lehetett.
A „spanyolnátha” több ember halálát okozta, mint az első világháború, és talán még a második világháborúnál is több áldozatot szedett – lehetséges, hogy akár a két óriási konfliktust együttesen is túlszárnyalja.
A járvány a fertőző betegségek tudományos megértésének egy kritikus pontján robbant ki. Még a 19. század folyamán is jócskán tartotta magát az a középkori gondolat, hogy a különféle járványok isteni büntetések voltak.
Baktériumokat már a 17. században is figyeltek meg nagyítás alatt, de a tudósok sokáig nem sejtettek összefüggést köztük és az emberi megbetegedések között.
Az 1850-es évek végén Louis Pasteur francia biológus kapcsolta össze a mikroorganizmusokat a fertőzésekkel, elméleteit a századfordulón támasztotta alá kísérleti úton is Robert Koch német mikrobiológus. A mikróba elmélet lassan elterjedt világszerte, a természetfeletti magyarázatok helyére lépve.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2010
- Az igazi Trebitsch
- Magyarországi gyász Sztálinért: "Meghalt mélységes megrendelésre"
- Romkert: egy Vas megyei kastély kálváriája
- Két magyar motoros kalandjai a Föld körül
- A kannibál gróf kalandjai
- Március 15. vagy április 11.? Egy nemzeti ünnep viszontagságai
- Hidegre tett konfliktus: harc az Antarktiszért
- Hogyan vált a házastársi erőszak bűncselekménnyé?
- A heraldikai káposzta története Ambrus Lajos tolmácsolásában
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása tegnap
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot tegnap
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére tegnap
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány tegnap
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája tegnap
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán tegnap
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön tegnap
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után tegnap