Alapjaiban rengette meg a világot az 1918-ban kitört spanyolnátha-járvány
2020. január 30. 18:45 Múlt-kor
Korábban
Társadalmi feszültségek
Az efféle gondolkodás következményei sehol sem mutathatók ki jobban, mint az ekkor brit fennhatóság alatt álló Indiában.
Mivel a gyarmatosítók már régen eldöntötték, hogy az egész szubkontinens alapjában véve híján van bármiféle higiéniának, ezért nem is tartották érdemesnek a helyiek számára egészségügyi rendszer kialakítását.
A spanyolnátha a becslések szerint akár 18 millió indai életét is követelhette, ami a világon a legnagyobb számú emberi veszteséget jelentette.
A britek nemtörődömsége azonban visszaütött: az influenza terjedésére adott erőtlen válasz olaj volt a brit uralommal szembeni elégedetlenség tüzére, és nagy mértékben megerősítette a függetlenségpárti mozgalmat.
A feszültség tetőpontját az úgynevezett Rowlatt-törvény 1919-es hatályba lépése jelentette, amely meghosszabbította a háború alatt bevezetett statáriumot a gyarmaton.
A törvényre békés tiltakozásokkal válaszolt a lakosság, április 13-án azonban brit csapatok Amritszár városában belelőttek a fegyvertelen tömegbe, több száz ember halálát okozva, és tovább erősítve a függetlenségi mozgalmat.
A spanyolnátha máshol is nagyfokú belső feszültséghez és lázadásokhoz vezetett: 1918 őszén a világ számos országában – köztük Magyarországon is – sztrájkok és a társadalmi egyenlőségért tartott tüntetések zajlottak.
A széteső Osztrák-Magyar Monarchián és a válságba került Németországon kívül Oroszországban is nagy, erőszakos átalakulás ment végbe 1917-1918 folyamán, azonban még a rendezett, a háborúban semleges Svájc is csupán hajszál híján kerülte el a polgárháborút 1918 novemberében, miután baloldali csoportok a kormányt és a hadsereg vezetését tették felelőssé a pusztításért, amelyet a járvány a katonák körében végzett.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2019
- Széchenyi Zsigmond vadászkalandjai
- Az 1990. októberi taxisblokád
- Az amerikai modernizmus első nagyasszonya
- 1918 - Az őszirózsás forradalom tündöklése és bukása
- A zselízi Eszterházy-kastély
- 1849 - Az aradi vértanúk tragédiája
- A szesztilalom rettegett szélmalomharcosa
- A Drechsler-palota különc asztaltársasága
- Hét híresség, akit elutasítottak a seregtől
- A 19. század hangulatát idézi az újonnan nyílt múzeumposta Hollókőn 14:20
- A török nyomdászatot megalapozó diplomatáról rendeztek konferenciát Ankarában 11:20
- Nem temethették egymás mellé a híres gengszterpárt, Bonnie-t és Clyde-ot 09:50
- Magyar grófból vált Magadaszkár királyává a kalandos életű Benyovszky Móric 09:05
- tegnap
- Közel húsz évig tartó száműzetése volt Victor Hugo legtermékenyebb időszaka tegnap
- Rejtély, hogy kik lakták több évszázadon át Petra sziklába vájt városát tegnap
- Honvédemlékművet avattak a Fiumei úti sírkertben tegnap