Akinek a világszép nádszálkisasszonyt és a csillagszemű juhászt köszönhetjük: Benedek Elek mesevilága

Az utolsó évek és a Cimbora

Benedek utolsó évei a Cimbora című ifjúsági lap köré szerveződtek, amelyet közel hét éven át egymaga szerkesztett. Elek apó alakja is ennek köszönhetően született meg, a lap levelező rovatában az író maga válaszolt a gyerekek leveleire.

Az elcsatolt Erdélyben a román kormány a magyar iskolák nagy hányadát zárta be vagy alakította román nyelvű iskolává. Illyés Elemér Erdély változása – mítosz és valóság című könyvében a következő adatokat közli: csak 1919 és 1924 között 3025 elemi iskolából 2070 (68%), 151 polgári iskolából 123 (62%), 65 középiskolából 46 (70%), 29 tanítóképzőből 23 (78%), 29 kereskedelmi iskolából 27 (93%) került ki valamilyen módon a magyar nyelvű oktatási rendszerből.

A Cimborában megjelent írások ezt a hiányt is némileg pótolni kívántak azáltal, hogy hozzáférést biztosítottak a magyar szerzők műveihez, akik között erdélyi és magyarországi írók és költők – többek között Áprily Lajos, Dsida Jenő, Tamási Áron, Krúdy Gyula, Kosztolányi Dezső, Móra Ferenc – nevét is megtalálhatjuk.

A Cimbora sok anyagi gonddal küszködött, Benedek számára megterhelő volt a szerkesztéssel járó sok levelezés, emberi csalódások is érték, és végül 1929-ben szánta rá magát az újsággal való szakításra. A Cimbora 1929 júliusában jelent meg utoljára, Benedek pedig ez év augusztusában halt meg.

Augusztus 27-én levélírás közben agyvérzést kapott, utolsó leírt mondattöredéke („Fő, hogy dolgozzanak”) szimbolikus volt és tükrözte életfelfogását. Felesége, akivel 45 évig élt együtt, halála után gyógyszerekkel öngyilkosságot követett el, együtt temették el őket.

Az ötkötetes nagy gyűjtemény az író életében még további három kiadást élt meg. A honoráriumból birtokot vásárolt szülőfalujában, Kisbaconban és házat épített. Ha összegyűlt a nagy család – a szülők, amíg éltek, a hat gyerek és az unokák –, elfértek a nyolcszobás épületben. A késő klasszicista stílusban épült, tornácos kúria homlokzatán ma is látható a feleség neve. A birtokon hatalmas kertet alakítottak ki sétányokkal, ligetekkel, parkokkal, gyümölcsfákkal.

A birtokot a Cimbora költségei adósságokkal terhelték meg, de az örökösöknek sikerült ezeket rendezniük. Az író halála után az épület évekig üresen állt, 1944-ben Benedek lánya, Flóra költözött be, akit az 1940-es évek végén kulákká nyilvánították.

A házban gyermekotthont terveztek nyitni, de a termelőszövetkezeti székház ötlete is felmerült. Szerencsére végül csak a kertet államosították, a ház, a park és az összegyűjtött mesekönyvek Flóra tulajdonában maradhattak. Az emlékházat 1969-ben, Benedek Elek születésének 110 éves és halálának 40 éves évfordulójára avatták fel.

1. Meseíró születik
2. A felnőttek meséjéből a gyerekek meséje lett
3. Vissza Erdélybe
4. Az utolsó évek és a Cimbora

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

holokauszt

• Embertelen körülményekkel szembesültek a budapesti nagy gettó lakói
• Már gyermekkorában tragédiák kísérték Radnóti Miklós életét
• Szenes Hanna a Szentföldön maradhatott volna, de visszatért, hogy segítsen
• Munkaszolgálatosok a keleti fronton
• Kémből vált befolyásos üzletemberré az embermentő Oskar Schindler 
• Mit lehetett tudni a holokausztról 1944-ben Magyarországon?
• Több ezer zsidó életét mentette meg a holokauszt idején Ángel Sanz Briz
• Házmesterek a vészkorszakban
• Idén ősszel is megrendezik a Zsinagógák Hetét