A vizesárok és a hidak helyreállításával folytatódik a diósgyőri vár rekonstrukciója

Orbán Viktor miniszterelnök két évvel ezelőtt Miskolcon tartott sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy a Modern Városok Program keretében folytatódik a vár rekonstrukciója, amelynek első szakasza 2014. nyarán fejeződött be, akkor arra zömmel uniós forrásból 2 milliárd 714 millió forintot fordítottak.

A közbeszerzési eljárást követően a 2018-ban kezdődő felújítás során visszaépítik a délnyugati csonka tornyot és a nyugati palotaszárnyat, a palotaszárnyakra és a tornyokra visszakerülnek a tetők. A rekonstrukció érinti a külső várat is, ahol igen jelentős munkálatok történnek majd, ezt egészíti ki a vizesárok helyreállítása, a hidak rekonstrukciójával. A projekt mintegy 8,5 milliárd forintba kerül, uniós, állami és pályázati forrásból valósul meg.

A miskolci önkormányzat célja, hogy megtörténjen a Nagy Lajos korabeli vár hiteles rekonstrukciója, és teljességében bemutathatóvá váljék a magyar történelem egyik legjelentősebb korszakának emléke, ezzel párhuzamosan a vár és közvetlen környezete Közép-Európa egyedi és meghatározó turisztikai vonzerejévé váljon - mondta Kriza Ákos.

A várat a történelmi források 1340-ben már királynéi javadalomként említik, és ekkortájt kezdődött meg a négy saroktornyos, szabályos négyzet alaprajzú gótikus vár királyi pompájú kiépítése. Nagy Lajos király 1364-ben nagy birtokrészt csatolt a várhoz, amelyet aztán pompás, gótikus királyi várkastéllyá épített ki.

Buda, Visegrád és Zólyom mellett így Diósgyőr is királyi székhellyé lett, és különösen az után vált jelentőssé, hogy I. Lajos a lengyel királyi trónt is elfoglalta. Ettől kezdve egész udvartartásával évente több hónapot töltött itt, ahol olyan fontos történelmi események is zajlottak, mint 1381-ben a velencei háborút lezáró turini béke ratifikálása.

Lajos király halála után Diósgyőr a továbbiakban a királynék javadalma volt, 1526-ig hat királyné, köztük Mátyás felesége, Beatrix jegyajándékba kapott vidéki rezidenciájaként szolgált, ezért is emlegették Diósgyőr várát a királynék váraként.

Az 1526-os mohácsi csatavesztés Diósgyőr életében is jelentős fordulópont volt, ettől kezdve zálogos bérlőké lett, majd Eger eleste után végvárrá alakult, 1702-ben a kincstár tulajdonába került, de újjáépítése elmaradt. Miután minden hadászati értékét elvesztette, elhagyatottan pusztult, a 19. századi metszetek már csak romokat mutattak.

Rostás László a sajtótájékoztatón közölte: a vár újjáépítése után is folytatódnak a régészeti feltárások.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

20. Ókori állam-berendezkedések
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Róma első császára ellen is háborúba ment az ókor egyik legharciasabb asszonya, Fulvia Antonia
• Mi volt Róma bukásának oka?
• Egyezményes súlyú fémdarabokat használtak pénzként a bronzkori Európában
• Jeruzsálemben került elő egy Aquincumban talált ókori bronzmécses párja
• Ki volt a történelem legrosszabb politikai tanácsadója?
• Mi okozta a Római Birodalom bukását?
• Hét meglepő tény a római nőkről
• Valóban erotikus költészete miatt száműzte Róma császára a költő Ovidiust?
• Egész történelme során igen nagy volt Róma genetikai sokszínűsége