2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
ITT támogathatsz bennünket

A világ legrégebbi pénzverdéjére bukkantak Kínában

2021. augusztus 10. 11:59 MTI

A világ legrégebbi, mintegy 2500 éves pénzverdéjére találtak rá a közép-kínai Honan tartományban. Kínai régészek szénizotópos kormeghatározással állapították meg, hogy a bronzöntödében időszámításunk előtt 640 és 550 között kezdhettek egységesített fémpénzt készíteni, ezzel a ma ismert, legrégebben működő pénzverde a világon a Hszinhua kínai állami hírügynökség beszámolója szerint.

öntöde
A feltárás alatt lévő öntöde a levegőből

A korábban feltárt, legősibb pénzérméket a mai Törökország területén találták és nagyjából az időszámításunk előtti 7. századra datálják őket.

Az öntöde a Honan mai székhelye, Csengcsou város nyugati részén feltárt egykori település romjai között került elő.

Az ásatás helyszínén további, az érmekészítéshez kapcsolódó leletet – egyebek mellett kész érméket valamint érmeöntéshez használt mintákat – is találtak. A régészek emellett több olyan, nagy méretű gödröt is feltártak, amelyeket a bronzöntéskor keletkezett hulladék lerakására használtak. Az egyik ilyen gödörből két kész fémérme került elő.

A tudósok szerint az érmék az időszámításunk előtti 770 és 476 között tartó, úgynevezett Tavasz és ősz korszakban, valamint a Hadakozó fejedelemségek korszakában (i. e. 475-221) lehettek használatban fizetőeszközként, ezzel Kína legrégebbi fém érméi közé tartoznak.

Az ásatást végző kínai régészcsoport a Cambridge-i Egyetem Antiquity című régészeti folyóiratában megjelent cikke szerint a pénzverdét az időszámításunk előtti 8. században bronzöntödeként más fémtárgyak – egyebek mellett fegyverek – készítésére használták, és csak mintegy egy évszázaddal később kezdték meg ott az érmék készítését.

Kiemelték: a történészek még mindig nem tudták meghatározni, hogy pontosan mi volt az oka a pénzérmék felbukkanásának. Egyes elméletek szerint az adás-vételeket próbálták a pénz bevezetésével megkönnyíteni, míg mások szerint az adóbeszedés miatt kezdték használni az érméket.

A pénzverdének is helyet adó Kuancsuang-romok egy időszámításunk előtt 800 körül, a Nyugati Csou dinasztia idején épült település maradványai. A települést a jelenlegi ismeretek alapján i. e. 450 körül elhagyták. A romok közt egyebek mellett bronzöntödék, fazekasműhelyek, valamint csontokat megmunkáló mesterek műhelyei kerültek elő.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
A különleges, ásó alakú érmék egyike
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár