A világ legrégebbi pénzverdéjére bukkantak Kínában
2021. augusztus 10. 11:59 MTI
A világ legrégebbi, mintegy 2500 éves pénzverdéjére találtak rá a közép-kínai Honan tartományban. Kínai régészek szénizotópos kormeghatározással állapították meg, hogy a bronzöntödében időszámításunk előtt 640 és 550 között kezdhettek egységesített fémpénzt készíteni, ezzel a ma ismert, legrégebben működő pénzverde a világon a Hszinhua kínai állami hírügynökség beszámolója szerint.
Korábban
A korábban feltárt, legősibb pénzérméket a mai Törökország területén találták és nagyjából az időszámításunk előtti 7. századra datálják őket.
Az öntöde a Honan mai székhelye, Csengcsou város nyugati részén feltárt egykori település romjai között került elő.
Az ásatás helyszínén további, az érmekészítéshez kapcsolódó leletet – egyebek mellett kész érméket valamint érmeöntéshez használt mintákat – is találtak. A régészek emellett több olyan, nagy méretű gödröt is feltártak, amelyeket a bronzöntéskor keletkezett hulladék lerakására használtak. Az egyik ilyen gödörből két kész fémérme került elő.
A tudósok szerint az érmék az időszámításunk előtti 770 és 476 között tartó, úgynevezett Tavasz és ősz korszakban, valamint a Hadakozó fejedelemségek korszakában (i. e. 475-221) lehettek használatban fizetőeszközként, ezzel Kína legrégebbi fém érméi közé tartoznak.
Az ásatást végző kínai régészcsoport a Cambridge-i Egyetem Antiquity című régészeti folyóiratában megjelent cikke szerint a pénzverdét az időszámításunk előtti 8. században bronzöntödeként más fémtárgyak – egyebek mellett fegyverek – készítésére használták, és csak mintegy egy évszázaddal később kezdték meg ott az érmék készítését.
Kiemelték: a történészek még mindig nem tudták meghatározni, hogy pontosan mi volt az oka a pénzérmék felbukkanásának. Egyes elméletek szerint az adás-vételeket próbálták a pénz bevezetésével megkönnyíteni, míg mások szerint az adóbeszedés miatt kezdték használni az érméket.
A pénzverdének is helyet adó Kuancsuang-romok egy időszámításunk előtt 800 körül, a Nyugati Csou dinasztia idején épült település maradványai. A települést a jelenlegi ismeretek alapján i. e. 450 körül elhagyták. A romok közt egyebek mellett bronzöntödék, fazekasműhelyek, valamint csontokat megmunkáló mesterek műhelyei kerültek elő.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2019
- Széchenyi Zsigmond vadászkalandjai
- Az 1990. októberi taxisblokád
- Az amerikai modernizmus első nagyasszonya
- 1918 - Az őszirózsás forradalom tündöklése és bukása
- A zselízi Eszterházy-kastély
- 1849 - Az aradi vértanúk tragédiája
- A szesztilalom rettegett szélmalomharcosa
- A Drechsler-palota különc asztaltársasága
- Hét híresség, akit elutasítottak a seregtől
- Az istenek zenéje visszhangzik az ókori Szelinoszban tegnap
- A Lavau-i herceg sírja: a kelta főméltóság utolsó nyomai tegnap
- Batthyány Gyula koncepciós pere tegnap
- Európai típusú őskori eszközöket találtak Kínában tegnap
- Kultúrák metszéspontjában – Spanyolország mesés mór öröksége tegnap
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya tegnap
- Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő tegnap
- A Selyemút „Vörös Hercegnője” tegnap
