2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
ITT támogathatsz bennünket

A Vezúv ókori kitörése elpárologtatta egyes áldozatok vérét és szó szerint felrobbantotta az agyukat

2018. október 13. 10:21 Múlt-kor

Nápolyi kutatók egy merőben új elmélettel álltak elő: Herculaneum egyes kamrákban menedéket találó lakóinak haláloka „a testfolyadékok hirtelen elpárolgása” volt a Vezúv kitörését követően. A hipotézis pontosan olyan borzasztó, mint amilyennek hangzik.

Herculaneumi áldozatok

Nehéz elképzelni szörnyűbb halált, mint Vezúv lábainál elterülő ókori városok lakóiét, ám a nápolyi II. Frigyes Egyetemi Kórház szakértőinek sikerült. A PLOS One tudományos folyóiratban a múlt hónapban megjelenő tanulmány szerint a Vezúv 79. augusztus 24-i kitörése következtében egyes, tengerparti kamrákban menedéket kereső áldozatok vére felforrt, koponyacsontjaik pedig valósággal szétfeszültek a vulkán felrobbanása által keletkezett extrém hő (főként a vulkáni hamu hője) hatására.

Az itáliai vulkán eleinte hatalmas hamu- és tajtékkőoszlopot lövellt ki magából. Lassan elsötétedett az ég. Hamu, habkő és törmelék záporozott Pompeji és a környékbeli települések házaira és rémült lakosaira. Egy izzó hamuból és tajték-kőből álló felhő jelent meg az égen, amelyet a Vezúv közel 1000 km/órás sebességgel lövellt ki magából. Másodpercenként hozzávetőlegesen 10 ezer tonna vulkanikus anyag került a levegőbe. A kitörés után néhány perccel a hamu és a törmelék már egy gigantikus, 15 kilométer magas oszlopot formált, amely idővel 30 kilométer magasra nőtt a levegőben.

Néhány órával később megindult a hegyről a kb. 100 km/órás sebességű, forró hamuból, izzó törmelékből és mérgező gázokból álló, közel 800 Celsius fok hőmérsékletű lavina. A kegyelemdöfés másfél órával később érkezett: a hamuoszlop, amelyet a Vezúv lövellt ki magából, hirtelen összeomlott és egy minden korábbinál nagyobb és erősebb lavinává vált, amely szédítő sebességgel hömpölygött le a hegyoldalon. Összesen 9 milliárd tonna vulkanikus anyag szóródott szét a Nápolyi-öböl területén, a törmelékek a vulkántól több mint harminc kilométerre is megtalálhatóak voltak.

A Vezúv környéki városok, mint például Oplontis, Pompeji vagy Herculaneum ki nem menekített lakói szörnyű halált haltak. Sokan a lehullott kövek és tetőcserepek alatt lelték végüket, ám nem jártak jobban a házaikban elbújók sem, ők általában megfulladtak, vagy később a beomló tető zúzta halálra a kelepcébe került áldozatokat. Akik még ezt is túlélték, a lavina okozta kegyetlen véget már nem tudták elkerülni.

Herculaneumot 25 méter vastag hamu- és kőréteg, Pompejit pedig 4 méteres törmelék temette be. A Vezúv körüli táj teljesen elpusztult. A jelenetek katasztrófafilmbe illenek, ennek ellenére az új kutatás azt állítja, még szörnyűbb haláluk lehetett egyes lakosoknak.

A vulkán szájától mindössze hat kilométerre található Herculaneum városában mintegy háromszáz ember a pokoli események idején menedéket talált néhány tengerparti kamrában. A csapdába került emberek feltehetőleg mind meghaltak. A régészek csupán az 1980-as években fedezték fel őket több méternyi hamu alatt.

A tanulmány szerint a nápolyi kutatók most újra vizsgálat alá vették a kamrákban talált emberi maradványok egy részét. Mikor elemezni kezdték a csontokat, különös vörös és fekete üledékre lettek figyelmesek, amely a koponyacsontokat belülről fedte be. Továbbá a helyszín hamurétegein is találtak az anyagból.

Számos tesztet lefuttattak, és kiderült, hogy az üledék vasat és vasoxidokat tartalmaz, amelyek a vér elpárolgása során keletkeztek. „A koponya belsejéből és a hamuból származó, vas tartalmú vegyületek alapján arra következtethetünk, hogy hő okozta vérzés, a vér elpárolgása, valamint koponyaűri nyomásnövekedés és csontrepedés lehetett az oda elbújó herculaneumi lakosok halálának oka” – magyarázták a kutatók a tanulmányban.

A vízparti kamrák tulajdonképpen egyfajta kemencékké alakultak, amikor a vulkáni hamu és a Vezúv hője rácsapódott a külső részeikre. A kutatók becslései szerint a kamrák belső hőmérséklete elérte az 500 Celsius fokot, ami a bent lévők vérének felforrását és koponyáiknak felrobbanását eredményezte. Számos, a kutatók által górcső alá vett koponyán találtak repedéseket, kisebb lyukakat és foltokat, amelyek jelenléte alátámasztja a bizarr teóriát.

Pompeji városa távolabb helyezkedik a vulkántól, mint Herculaneum, és bár az ottani lakosok halála is szörnyű volt, Pompejiben feltehetőleg nem került sor ilyen borzasztó elmúlásokra. „A Pompejiben – hasonló körülmények között – tapasztalható hőmérséklet alacsonyabb lehetett, „mindössze” 250-300 Celsius fok, amely bőven elegendő az emberi élet azonnali kioltására, ám az említett elpárolgáshoz kevés” – magyarázta Pierpaolo Petrone, a tanulmány vezető szakértője a Newsweeknek.

A nápolyi kutatók igen rémisztő hipotézisét érdemes a még ma is aktív vulkánok szemszögéből szemlélnünk. A régészeti és egyéb helyszíni bizonyítékok alapján azt lehet sejteni, hogy a Vezúv átlagosan kétezer évente produkál egy-egy nagyobb kitörést. Az utolsó jelentős robbanására Kr. u. 79-ben, vagyis 1939 éve került sor, így az elkövetkezendő évtizedekben bekövetkezhet egy újabb, kataklizmaszerű vulkánkitörés. A Vezúv környékén ma mintegy három millióan élik mindennapjaikat.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár