A tőkétől a hordóig: szüretek a Fortepan képein

Szüret 1914-ben (Fortepan / Fridhetsmuseet)

A Magyar Néprajzi Lexikon definíciója szerint a szüret nem egyéb, mint a szőlőfürtök levágása a tőkéről, a szőlőtermés összegyűjtésének munkafolyamata, illetve a szőlőlé leszűrése és a szőlő feldolgozása a borkészítéshez.

Csoportos pózolás a századforduló idejéből, az 1903-as bicskei szüret (Fortepan / Székely Márton)

Szorgalmas szüretelők (1919) (Fortepan / Fortepan)

A szüret ideje október és november közé esik. Kezdőnapja a 18-19. században hagyományosan meghatározott volt, amely az ezzel kapcsolatos járandóságok beszedéséhez kapcsolódott. Emellett a szüretkezdetben a szőlőfajták érési idejének helyi tapasztalata is tükröződött.

A kézben a lényeg (Bicske, 1903) (Fortepan / Székely Márton)

A fotózásra mindig érdemes lopni néhány percet a munkaidőből (1920) (Fortepan / Fortepan)

A szedés a szőlőhegy felszabadításával, a hegykapuk megnyitásával vette kezdetét. A szedő lányok és asszonyok görbe késsel, kacorral, szőlőollóval vágták el a fürt nyelét, csutáját s a helyileg szokásos gyűjtőedénybe tették.

Beállított spontán életkép (1929) (Fortepan / Jurányi Attila)

Badacsonyi szőlőtőkék (1908) (Fortepan / Magyar Földrajzi Múzeum / Erdélyi Mór cége)

Innen a férfi puttonyosok, illetve csöbrösök vállon vagy kézben hordták a szedő vagy taposó kádba vagy hordóba.

Szőlőtaposók sorakozója a betonkádban (1932) (Fortepan / Antal Dániel)

Tokaji szőlőhegy a település látképével és a Bodrog folyóval (1908) (Fortepan / Magyar Földrajzi Múzeum / Erdélyi Mór cége)

Magyarország egyes régióiban a szüretnek a mai napig nagy hagyománya van, ahogyan a magyar borok és borászatok is népszerűségnek örvendenek.

Szüreti felvonulás Nógrádverőcén (1935) (Fortepan / Gyurcsok Gabriella)

Vidámság a szőlőhegyen (1940) (Fortepan / A R)

A szőlőtermő területeket jelenleg 22 borvidékbe, bortermőhelyekbe és egyéb szőlőtermőhelyekbe soroljuk.

A csoportkép 1950-ben is kötelező volt (Fortepan / Fortepan/Album002)

Egy lóerős Badacsonyi szüret (1959) (Fortepan / Mészáros Zoltán)

Magyarország – szőlőterületét tekintve – a világ szőlőtermesztő államai között sorrendben jelenleg a 13. helyet foglalja el 1,6%-os aránnyal.

Puttonyos mosoly a kamerának lovas szekérrel (1959) (Fortepan / Mészáros Zoltán)

Van minek örülni (1962) (Fortepan / Fortepan/Album009)

A termésre 1962-ben sem panaszkodhattak (Fortepan / Bauer Sándor)

A szüretelő is lehet szomjas (1962) (Fortepan / Mohl József)

„Árpád” szőlője (1982) (Fortepan / Gábor László)

A szekszárdi dombvidék büszkesége (1964) (Fortepan / Bojár Sándor)

Ki traktorban, ki gumicsizmában (1985) (Fortepan / Erdei Katalin)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
• Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
• Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
• Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
• A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
• Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
• Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait