A pénzpiac tisztaságát erősítette a zálogházak elterjedése

A mind nyomasztóbbá váló társadalmi probléma megoldására tett kísérletként született meg 1462-ben a ferences rend kezdeményezésére a középkori Európa első valódi, sikeres zálogháza Perugia városában, ami a mons pietatis (monte di pietà, a kegyesség hegye) nevet kapta.

Az itáliai vállalkozás mintájára más intézmények is alapultak Európában. Ezek közé tartoztak például a Németalföldön nyíló bank van leningek, amelyek bár nevükben kezdettől bankok voltak, valójában zálogházként működtek, csakúgy, mint itáliai társaik.

Hasonló intézményként indult 1614-ben az amszterdami Stadsbank van Lening is, amely máig egy nonprofit, záloghiteleket nyújtó bankként működik Hollandiában. A Habsburg uralom alatt álló Spanyolországban és a Spanyol Németalföldön szintén az 1600-as években jelentek meg a lombard pénzváltók versenytársaiként a kegyes alapokon működő zálogházak. Míg előbbiek akár 43%-os kamatot is elkértek, a monték helyi megfelelői eleinte 15, később azonban mindössze 5% kamattal dolgoztak.

Nagy-Britanniában a kontinenshez hasonló módon alakultak ki a korai zálogintézmények, ám a kora újkor során több jelentősebb változás is bekövetkezett a kölcsönügyeletekkel kapcsolatosan. 1603-ban VII. Henrik az ún. zálogosok elleni rendelettel nehezítette meg a kevésbé becsületes zálogosok dolgát: azokat, akik lopott értékeket is hajlandóak voltak átvenni, a tárgyak értékének kétszeresére büntették a hatóságok. E rendelkezés egészen 1872-ig érvényben maradt.

I. Károly (1625–1649) idején törvényben rögzítésre került, hogy a zálogosok „nem megbízható személyek”. E lépés a fellelhető források (köztük végül életbe nem lépett törvénytervezetek) alapján annak előkészítésére szolgált, hogy az uralkodót „felépítsék”, mint kizárólagos, monopolhelyzetű zálogost egy, az európai kontinensen elterjedt állami és egyházi fenntartású zálogház-hálózatok mintájára.

Míg Európa többi részén gyorsan elterjedtek az egyházi és állami fenntartású zálogházak, Közép- és Kelet-Európába azonban csak lassan érkezett meg ez az intézmény. A Habsburg Birodalomban I. Lipót tette meg az első, még bizonytalan lépéseket 1692-ben, amikor felállított egy, az uzsorások tevékenységének visszaszorítását célzó bizottságot.

Ennek javaslata tartalmazta azt is, hogy egy központi, ellenőrzött működésű zálogház jövedelme a szegények megsegítését is szolgálhatja, két legyet ütve ezzel egy csapásra. Ezt végül 1707-ben alapította meg I. József császár, és nyolcvan évvel később költözött mai helyére, az Ágoston-rendi kanonokok egykori Dorottya-kolostorába, amelyről máig ismert nevét, a Dorotheumot kapta.

Amikor a bécsi Dorotheum mintájára 1773. augusztus 23-án Pozsonyban létrejött a mai BÁV jogelődje, az Első Magyar Királyi Zálogház, az uzsorakölcsönzés visszaszorításának feladatát is vállalta. A legrégebbi magyar zálogház tehát a feketegazdasággal szembenálló hivatásának immáron 250 éve tesz töretlenül eleget.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2017

• Nők a fronton – megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
• Hét híres ember, aki nyomtalanul eltűnt
• Szinyei Merse Pál: Majális
• Szacsal, Nopcsa-kastély
• Önkéntes munkaszolgálat Magyarországon 1935–1944
• A Közel-Kelet amazonjai 
• Cornelia, a Gracchusok anyja
• Az első magyar értelmi fogyatékosokat nevelő intézet története
• Trujillo, a Dominikai Köztársaság diktátora