2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A tiltakozó anyáknak sem kegyelmezett Videla rémuralma

2024. március 24. 18:04 Czókos Gergő

A „halál argentin angyala”

A katonai diktatúra idején, 1976 és 1983 között a hivatalos adatok szerint 7-13 ezren, jogvédő szervezetek adatai alapján 30 ezren „tűntek el”. A legtöbb áldozatot a tömegsírok nyelték el, de sokakat élve dobtak ki  katonai repülőkről a világ legszélesebb folyótorkolatába, a Río de la Platába vagy az Atlanti-óceánba, miután elhitették velük, hogy szabadulni fognak. A meztelenre vetkőztetett, elkábított foglyok lábát gyakran egy cementtel teli vödörbe helyezték, majd megvárták, míg megköt, és ezután dobták őket a vízbe.

Sok eltűnt személy édesanyja nem nézte tétlenül, hogy fiáról a hatóságok nem hajlandók semmilyen információt kiadni. Közülük tizennégyen fehér kendőikben 1977. április 30-án megjelentek Buenos Aires központi terén, az elnöki palotának is helyt adó Plaza de Mayón, hogy az óramutató járásával ellentétes irányban megtett köreikkel némán tiltakozzanak gyermekeik elrablása ellen. Innentől kezdve egyre többen jelentek meg csütörtökönként a téren. Tiltakozásukból nőtt ki a Plaza de Mayo Anyái elnevezésű mozgalom.

Ahogy több más civil szerveződésbe, közéjük is beépült a diktatúra legaljasabb kiszolgálóinak egyike, a kisfiús arcú Alfredo Astiz. A „halál argentin angyala”, miután bizalmukba férkőzött, a Plaza de Mayo Anyái három alapító tagját is kiszolgáltatta a rezsim pribékjeinek. Állítólag álnok módszeréhez tartozott, hogy egy templomban arcon csókolta a letartóztatandókat, ezzel jelezte a hatóságoknak, kiket kell elfogni.

Apám, a szüleim gyilkosa

A rezsim leginfernálisabb tettei voltak a rémisztő csecsemőrablások. Videla verőlegényei megvárták, míg a „szubverzív” viselkedésük miatt elrabolt állapotos nők az ágyukhoz láncolva, bekötött szemmel megszülik gyereküket, majd ezt követően az anyákat kivégezték. A gyerekek olyan nevelőszülőkhöz kerültek, akiknek politikai nézetei nem veszélyeztették Videla hatalmát. A Plaza de Mayo Nagymamái elnevezésű szervezet célja éppen ezeknek a gyerekeknek a felkutatása, akiknek a számát ötszázra becsülik. Vérminták és génadatbank segítségével 2017 októberéig 126 elrabolt „unokát” sikerült azonosítani. Sokuk története filmre kívánkozik.

Victoria Montenegrót például az a férfi nevelte fel, aki az igazi szüleit megölte. Hernán Tetzlaff alezredes vacsora közben órákon át ecsetelte a kislánynak, hogyan jártak el a társadalmi rend felforgatóival szemben. Az indoktrináció hatásosnak bizonyult, hiába derült ki ugyanis Tetzlaffról sötét múltja, Victoria meggyőződése volt, hogy mindez aljas rágalom. Amikor aztán 23 évesen mégis DNS-mintát adott, egy bíró közölte vele, hogy igazi szülei, Hilda és Roque Montenegro eltűnt személyek. Tetzlaff végül egy étteremben bevallotta, hogy ő irányította azt az akciót, amely Victoria szüleinek kínzásához és megöléséhez vezetett.

PhotoStore

2015-ben maga a Plaza de Mayo Nagymamái elnöke, Estela de Carlotto is megtalálta az unokáját az ismert zenész, Ignacio Hurban személyében. A férfi édesanyja Carlotto legidősebb lánya volt, akiről a „nagymamák” vezetője csak eltűnése után tudta meg, hogy terhes volt. A kisfiú édesanyjának meggyilkolása után egy, a juntához közelálló földbirtokos adta örökbe egy földműves házaspárnak a gyermeket.

Az ESMA egyik legrettegettebb parancsnoka, Adolfo Donda még saját öccse és annak felesége „eltüntetésében” is részt vett. A feleség éppen terhes volt elrablásuk idején, így az emberi jogi aktivista, Victoria Donda szülei megölését követően Adolfo bácsikájához került. 26 éves volt, amikor kiderült, valójában ki is ő.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Miriam Lewin, Videla rezsim egyik áldozata. <br /><i>PhotoStore</i>Rafael Videla, argentin diktátor 1977-ben. <br /><i>PhotoStore</i>Áldozás a templomban Videla idejében, Argentína. <br /><i>PhotoStore</i>Estela de Carlotto <br /><i>PhotoStore</i>Rafael Jorge Videla és a serleg <br /><i>PhotoStore</i>A Plaza de Mayo némán tüntető anyái

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár