A tiltakozó anyáknak sem kegyelmezett Videla rémuralma

Zsidó összeesküvés és a New York-i telefonkönyv

Miközben Chilében, Pinochet diktatúrája idején a katolikus egyház ellenzéki szerepet vállalt, Argentínában az egyházi vezetés szemet hunyt a vérengzések felett, amiért 2000-ben hivatalosan is bocsánatot kértek.

Két jezsuita szerzetes elrablása kapcsán az egykor a jezsuita rend argentin tartományfőnökeként tevékenykedő Jorge Maria Bergoglio, a későbbi Ferenc pápa neve is felmerült a rezsimmel kollaboráló egyházi vezetők között, mivel állítólag tevékeny szerepet vállalt két szerzetes, a magyar Jálics Ferenc és Orlando Yorio letartóztatásában, akiket több mint öt hónapon át tartottak fogva összekötött kézzel és bekötött szemmel.

Bergoglio azonban elmondása szerint számos üldözöttnek segített bujkálni, a két jezsuita ügyében pedig még Videlánál is közbenjárt. Utóbb Bergoglio és Jálics egymás között tisztázták a történteket, sőt misét is celebráltak együtt.

A titkosítás alól nemrég feloldott amerikai dokumentumok megerősítették, amit eddig is sejteni lehetett: Henry Kissinger is Videla fő támogatói közé tartozott. Az egykori nemzetbiztonsági főtanácsadó és külügyminiszter az argentínai vb idején Videla vendége volt, és többször is elismerését fejezte ki a diktátornak a terrorizmus elleni harcban elért eredményeiért.

Videla és társai intellektusáról sokat elmond, hogy az iratok szerint meg voltak győződve arról: Jimmy Carter elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója, Zbigniew Brzezinski egy ellenük folyó nemzetközi zsidó összeesküvés vezetője. Amikor a cionista konspiráció argentínai vezetőjeként elfogott újságíró, Jacobo Timerman közölte fogvatartóival, hogy Brzezinski valójában katolikus, kijelentették, ez csupán egy ügyes trükk. Ők ugyanis „tudják”, hogy a főtanácsadó zsidó, mivel tanulmányozták a New York-i telefonkönyvet, és számos olyan Brzezinskit találtak, akinek zsidó keresztneve van.

Halál a börtönben

A súlyos gazdasági, politikai és társadalmi válságból Argentínát kivezetni képtelen Videla, belátva reménytelen helyzetét, öt évvel a puccs után lemondott, és Roberto Violának adta át a hatalmat, akit rövid időn belül másik négy tiszt követett az elnöki székben. A katonák uralma az 1983-as demokratikus fordulattal, Raúl Anfonsín választási győzelmével ért véget.

Videlát 1985-ben életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték, ám Carlos Menem elnök amnesztiarendeletével 1990-ben kiszabadult. A legfelsőbb bíróság azonban 2007-ben érvénytelenítette a kegyelmet, majd a tábornokot 2010-ben ismét életfogytiglanra ítélték, 2012-ben pedig újabb ötven évre. Ebből már csak egy évet töltött le, mert 2013-ban elhunyt. Haláláig hangoztatta azt a meggyőződését, hogy jogos „háborút” vívott Argentína belső ellenségeivel szemben.

1. „Végül végeznünk kell a gyávákkal”
2. A „halál argentin angyala”
3. Zsidó összeesküvés és a New York-i telefonkönyv

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2021

• A popzene és a politika az 1980-as és 1990-es években
• Holländer Margit lágerélményei
• Göring, az élvhajhász náci
• A középkori élet hét legkülönösebb veszélye
  
• A két Karátsonyi-kastély Beodrán
• A magyar könnyűzene az 1980-as években
• Az indián fogságnaplók üzenete
• Szendrey Júlia világai
• Vacsoraversenyek az 1930-as évek Budapestjén