A Spórolászati Párttól az otthon eldugdosott bankókig

Családi magánügyből politikai cél

Az ember már a történelem előtti időkben is biztos helyen szerette volna tudni felhalmozott javait. Ez leginkább az otthont, különösen annak valamely rejtett zugát jelentette – függetlenül attól, hogy magukról az illető által megtermelt javakról, avagy később a pénzről volt szó.

Európában – habár az első európai bank már 1157-ben megalakult Velencében – az újkorig kellett várni arra, hogy a lakosság szélesebb rétegei számára is elérhető legyen a pénz takarékpénztárakban való, az otthonnál is biztonságosabb elhelyezése

Tudtad, hogy a bankok már a civilizáció hajnalán kinyitottak? Vajon hogyan működött az ókorban a hitelezés? Miként dőzsölt a századfordulón egy magyar bankár? Hogyan zajlott a kölcsönfelvétel évszázadokkal ezelőtt? Az OTPédia oldala könnyed stílusban, szórakoztató módon mutatja be modern életünk egyik legfontosabb szegmensét, a bankjegyek és a pénzintézetek világát. A-tól Pénzig.

Magyarországon az otthoni felhalmozásnak mélyen a paraszti életmódban gyökerező hagyománya mind a mai napig él. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne tartottunk volna lépést a nyugattal. Már a szabadságharc előtt, 1840-től volt lehetőség a Pesti Első Hazai Takarékpénztárban összeget elhelyezni, úgynevezett „betéti könyvecskék” formájában, amely kamatozott is.

Hazánkban az 1886-ban megnyílt, nyugati mintájú Postatakarékpénztár volt az első állami intézmény, amelyben a lakosság nehezen megkeresett pénzét nem csupán biztonságban tudhatta, de a kamatozás révén értéke növekedésére is számíthatott. Habár az ügyfelek többsége esetében nem lehetett szó komoly összegekről, a szolgáltatás igen népszerűvé vált.

A 20. század elején már széles körben elterjedtek voltak a Magyar Királyi Postatakarékpénztár füzetei, amelyekben az ügyfelek vezették megtakarításaikat: bélyegek jelképezték az egyes befizetett összegeket. Az első világháború volt az első nagy megrázkódtatás, amely keresztülhúzta sokak terveit megtakarított pénzükkel. A háború és az összeomlás káosza után az 1892-ben bevezetett osztrák–magyar korona szinte teljesen elvesztette értékét, így a kis összegű takarékok okafogyottá váltak.

Hasonló volt a helyzet a második világháborút követően: a koronát 1927-ben felváltó, eddigre azonban már elértéktelenedő pengőben összegyűjtött vagyonok a hiperinfláció idején pillanatok alatt váltak semmivé. A sorozatos csalódásokról, hiábavaló takarékoskodásokról könnyen elképzelhető, hogy jelentős hatással voltak a magyar emberek körében népszerű szemléletre, miszerint „az a tiéd, amit megeszel, megiszol” – azaz a takarékoskodás helyett érdemesebb addig felélni a pénzt, amíg értékkel bír.

A gazdasági környezet csupán az egyik alakítója volt a takarékoskodási szokásoknak. Minden korszaknak megvoltak a mának muzsikáló tücskei és a holnapnak szorgoskodó hangyái. A takarékossági lehetőség, képesség és hajlandóság sok tényezőtől függött. A felhalmozást – ahogyan az Valuch Tibor: Magyar hétköznapok. Fejezetek a mindennapi élet történetéből Magyarországon a második világháborútól az ezredfordulóig című könyvéből kiderül – befolyásolta a jövedelem nagysága, a foglalkozási viszonyok és az öröklött vagyon léte, nagysága. 

A pénzzel való bánásmód mindemellett nemcsak egy család ügye volt, egy ország gazdaságára is hatással volt, hogyan viszonyultak a háztartások anyagi javaikhoz. A 19. század végétől – szintén nyugati mintára – a hazai vezetés is jónak látta a takaréklehetőségek igénybevételére nevelni a népet, már a közoktatásban elkezdve. Az első iskolai takarékpénztárt 1875-ben, Szabadkán hozták létre. Habár még Deák Ferenc és Trefort Ágoston is az iskolai takarékosságra nevelés híve volt, a program az általános közöny miatt hamar elhalt.

1. Családi magánügyből politikai cél
2. Viccelődők és bélyeggyűjtők

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód

• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
• Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
• A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
• Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
• Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
• Kilincs a túloldalon
• Az én 89-em
• Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?