2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A selyemhernyók után emberéletet is mentett a csodatevőként tisztelt Louis Pasteur 

2022. július 6. 19:20 MTI

137 éve, 1885. július 6-án alkalmazta először emberen a francia Louis Pasteur a veszettség elleni oltóanyagot. A védőoltást ezt megelőzően mindössze tizenegy állaton próbálta ki, tettével pedig saját karrierjét is kockára tette.

Louis Pasteur

Az 1822. december 27-én született Pasteur szegény sorból küzdötte fel magát a kémia legnagyobbjai közé. Ő fedezte fel, hogy az addig tisztán kémiai folyamatnak tartott erjedésért mikroszkopikus lények felelősek, egyben eldöntve a tudósokat Arisztotelész óta izgató ősnemzés-vitát, bebizonyítva, hogy élettelen anyagból nem keletkezhet „élő anyag”. Az általa javasolt csírátlanító hőkezelés, a pasztőrözés a borászattól a söriparon át a tejiparig számtalan helyen használatos.

1865-ben a selyemhernyókat pusztító járvány kórokozójának felfedezésével megmentette a francia selyemipart. Ezután dolgozta ki a „betegség csíraelméletét”, azaz hogy a fertőző betegségek mindig mikroorganizmusokkal kapcsolatosak, és a fertőzés a mikroorganizmus átjutása a beteg szervezetből az egészségesbe. Az élő kórokozók felfedezése vezetett a sebészi antiszepszis (csíraölés) és aszepszis (csíramentesség) elvéhez és gyakorlatához, egyben igazolta Semmelweis klóros kézmosásának igazságát.

A közemberek szemében ekkor már szinte csodatevőnek számító Pasteur a lépfene és a baromfikolera elleni védőoltás kidolgozása után kezdett a veszettséggel foglalkozni.

Ez a vírusos megbetegedés leggyakrabban veszett állat harapásával fertőzi meg az embert és nagyon ritka kivételtől eltekintve halálos kimenetelű. Pasteur veszett nyulak gerincvelőjéből olyan vakcinát állított elő, amellyel nemcsak előzetesen tett védetté kutyákat, de frissen fertőzött állatokat is megmentett.

A védőoltást még csak tizenegy állaton próbálta ki, amikor 1885. július 6-án Elzászból a kétségbeesett szülők elhozták hozzá a kilencéves Joseph Meistert, akit egy veszett kutya mart meg. Pasteur nem kis lelki tusa után úgy döntött, alkalmazza a fiún az eljárást.

Ez számára személyes kockázatot is jelentett, mert nem lévén praktizáló orvos, akár bíróság elé is állíthatták volna. Tudósként úgy érezte, a vakcina további vizsgálatot igényel – de az is biztos volt, hogy kezelés nélkül a fiú meghal.

Tíz nap alatt adta be az oltásokat – az utolsó olyan erős volt, hogy egy egészséges kutya megveszett volna tőle, ám a gyerek meggyógyult. (A veszettség ellen elsőként beoltott Joseph Meister később a Pasteur Intézet gondnoka lett, de élete tragikus véget ért: 1940-ben, Párizs német megszállása után SS-tisztek arra akarták kényszeríteni, hogy nyissa fel Pasteur kriptáját, de ő inkább öngyilkos lett.)

A látványos siker után Pasteurt hősként ünnepelték, jogi eljárásról szó sem esett. Sőt, közadakozás indult, amelynek nyomán létrejöhetett Párizsban a Pasteur Intézet, amely ma is a kutatás, oktatás, gyógyítás fellegvárának számít. Pasteur, akinek 70. születésnapját hatalmas ünnepségek közepette ülték meg, 1895. szeptember 28-án halt meg.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tél: A szeretet mártírjai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Pasteur laboratóriuma

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár