A ritka római temetkezés titkai

A Dordogne völgyében, Lamonzie-Saint-Martin mellett egy kivételesen gazdag római temetkezés került elő. A bustum-típusú hamvasztás során összeomló máglya mélyén érmék, aranytárgyak, kristályok és egy görög feliratos intagliógyűrű maradt épen. A lelet ritka bepillantást enged a császárkori elit temetkezési szokásaiba.

Elfeledett római temetkezés a Dordogne partján

Délnyugat-Franciaország régészei egy különleges római temetkezést tártak fel Lamonzie-Saint-Martin határában, a Dordogne folyó közelében. A területet korábban neolitikus lakóhely maradványai miatt vizsgálták, ám a feltárás során egyetlen, mégis kivételesen gazdag római kori sír került elő.

A bustum-típusú rítus

A francia Nemzeti Megelőző Régészeti Kutatóintézet, az INRAP szakemberei egy bustum-típusú hamvasztást azonosítottak. Ennek lényege, hogy a máglyát közvetlenül egy sekély gödör fölé építik. Ahogy a test és a faanyag elég, az építmény beleomlik a gödörbe, amelyet ezután földréteggel zárnak le. A kitöltésben hamu, szén, elhamvasztott csontok és gondosan elhelyezett mellékletek feküdtek. A dokumentálást fotogrammetria segítette, így a kutatók 3D-s rekonstrukciót készíthettek a teljes temetkezésről.

Magas státuszú sírmellékletek

A gödör egyik részében egy finom terra sigillata poharat találtak. A vörösre égetett, fényes felületű asztali edény a Kr. u. 1–2. század fordulóján készülhetett, feltehetően a dél-galliai La Graufesenque vagy a közeli Banassac műhelyeiben.

A déli szakasz tartalmazta a legértékesebb leleteket. Itt mintegy tíz római érme került elő: sesterciusok és denariusok, köztük olyan darabok, amelyeket vékony aranylapok kísértek. Ezek egykor egy erszényt vagy faedényt díszíthettek. A csonttöredékek között kristályokat találtak, melyek eredetileg egy bőr- vagy textiltárgyra voltak erősítve, ám a szerves hordozó a hamvasztás során és az idők folyamán teljesen elpusztult, így ma csak a kristálybetétek maradtak fenn.

Aranyékszerek és egy titokzatos gyűrű

Összesen huszonkét aranytárgy került elő a sírból. Drótok, cseppek és egy csavart, hurokcsattal zárt arany karkötő is szerepelt köztük. A darab egy védő bulla függője lehetett – ezt a fajta amulettet római elit fiúk viselték, amíg férfivá nem avatták őket.

A legfeltűnőbb tárgy egy görög betűs felirattal ellátott intagliógyűrű volt. A kőbe vésett alakzatok személyes identitásra, rangra vagy hitre utalhattak, és gyakran pecsételésre is használták őket.

Mit árul el ez a római temetkezés?

A lamonzie-saint-martini sír kiemelkedő gazdagsága és gondos rítusa arra utal, hogy a halott a császárkori helyi elit tagja lehetett. A sírmellékletek alapján legkésőbb a Kr. u. 2. század első harmadára keltezhető. Az ilyen leletek ritkák a régióban, ezért a feltárás új adatokat kínál a galliai római jelenlétről, a társadalmi státuszról és a temetkezési gyakorlatokról.