A részecskekutatás egyik alapeszközét alkotta meg tanítványával Hans Geiger
2024. szeptember 24. 15:05 Múlt-kor
A német Hans Geiger részecskefizikával foglalkozott, az anyag elemi összetevőit, sugárzását és kölcsönhatásait vizsgálta. Ezentúl vizsgálta a kozmikus sugárzást is és részt vett a Harmadik Birodalom atomfegyverprogramjában. A részecskeszámláló feltalálója 79 éve, 1945. szeptember 24-én hunyt el Potsdamban.
Hans Geiger 1928-ban (Kép forrása: Wikipédia / GFHund / CC BY 3.0)
Korábban
Alapvető felfedezések kora
Hans Geiger az indológus Wilhelm Ludwig Geiger öt fiának egyikeként 1882-ben, Neustadtban látta meg a napvilágot. Fizika doktorátusát 24 évesen szerezte meg az Erlangeni Egyetemen, ahol nem csengett ismeretlenül a Geiger családnév, hiszen édesapja is ennek az intézménynek volt a professzora.
Geiger korának legnagyobb fizikusai között dolgozott. A Manchesteri Egyetemen előbb Arthur Schuster, majd nyugdíjba vonulása után Ernest Rutherford asszisztense lett. Utóbbitól azt kapta feladataként, hogy fejlesszen ki olyan eszközt, amellyel meg lehet számlálni a becsapódó alfa-részecskéket (hélium atommagokat).
Ez lett a később róla elnevezett Geiger-Müller-féle számláló első változata. További kísérletezésük során Rutherford és Geiger, valamint az utóbbi munkáját segítő Ernest Marsden nagy előrelépést tettek az atommag szerkezetének megismerésében. A világunk legapróbb alkotóelemeinek feltárására felé tartó nagy utazás azonban nem velük kezdődött.
Az atomi méretű struktúrák vizsgálatában 1895-ben Wilhelm Conrad Röntgen tett nagy előrelépést a róla elnevezett röntgensugárzás felfedezésével. Ezután Párizsban Marie Curie bebizonyította, hogy az urán és annak vegyületei mellett egyik másik elem, a tórium is ilyen újfajta sugárzást bocsájt ki. A polónium és a rádium felfedezése mellett a radioaktivitás szót is a lengyel tudósnő használta először.
Az új-zélandi Rutherford Angliában csatlakozott J. J. Thomsonhoz, akivel azt kutatták, hogyan teszik a röntgensugarak elektromosan vezetővé a levegőt. Mialatt Thomson az elektronok felfedezéséért Nobel-díjat kapott, Rutherford az alfa- és béta-sugárzásokat különböztette meg sikeresen, majd a felezési idő fogalmát is bevezette.
Ernest Rutherford a laboratóriumában (1905) (Wikipedia / Wellcome Images / CC BY 4.0)
A Nobel-díjat számára az a felfedezése hozta meg, amelyben rámutatott, hogy – a korábbi feltevésekkel ellentétben – az atomok nem állandóak és a radioaktivitás során egyik elem a másikba alakul át. Innentől kezdve a tudóstársadalom nagy részét leginkább az érdekelte, mi alakítható át mivé.
A béta részecskéket hamarosan azonosították a Thomson által felfedezett elektronnal, az alfa-részecskék azonban már több fejtörést okoztak. Ezek mérete ugyan felfoghatatlan, ezermilliárdszor kisebbek egy bolhánál, mégis mindegyik érzékelhető.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
3. A keleti és a nyugati blokk jellemzői a kétpólusú világ időszakában
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
- 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
- Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
- Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
- Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
- Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
- A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína
- Párhuzamosan kellett kül- és belpolitikailag is legitimálni Németország újraegyesülését
- 10 tény a berlini falról
- A nevettetés és az önirónia nagymestere volt Kabos László tegnap
- Utasszállítóból lett hadihajó az óceán királynője, a Queen Mary tegnap
- A brüsszeli Bartók-fesztivál szakmai előadásokkal és koncertekkel várja az érdeklődőket tegnap
- Korunk kettőssége rajzolódik ki a Szépművészeti Múzeum Kitalált világok című kiállításán tegnap
- A Szent Szövetség egyesítette Európa nagyhatalmait a forradalmak ellen tegnap
- Többször kerültek életveszélybe a Földet vitorlással megkerülő Fa Nándorék tegnap
- A felekezetek területi elkülönülését alapozta meg az augsburgi vallásbéke 2024.09.25.
- John Bonham tragédiája egyben a Led Zeppelin végét is jelentette 2024.09.25.