2020. tél: Legendás anyósok
ITT támogathatsz bennünket

A rabszolgaságot először eltörlő Túpac Amaru felkelése véres kivégzéssorozattal ért véget

2020. november 4. 15:27 Múlt-kor

Az Andok vidékén az 1780-as években több felkeléshullám is végigsöpört. A dél-amerikai spanyol uralom számára Túpac Amaru 240 évvel ezelőtti, 1780. november 4-én indított akciója jelentette a legnagyobb kihívást. A gyarmatosítók elleni lázadás vezetője elsőként törölte el a rabszolgaságot az amerikai kontinensen, amire a gyarmatosítók – az intézkedés foganatosítása helyett – kivégzéssorozattal válaszoltak.

Túpac Amaru

Egy kuraka, aki nem értett egyet a gyarmatosító politikával

A felkelés vezetője 1738-ban Jósé Gabriel Condorcanqui Noguera néven született. Tehetős család gyermekeként Cuscóban, az ősi inka központban, az előkelő indián fiúk nevelésére fenntartott jezsuita kollégiumban szerzett műveltséget.

1766-tól Yanaoca, Pampamarca és Tungasuca kurakája, azaz indián vezetője lett. E tisztség birtokosaként feladatai közé tartozott az adó begyűjtése és a rendfenntartás, továbbá ő közvetített a spanyol elöljárók és az indián bennszülött lakosság között. Ebben segítségére volt nyelvtudása, Jósé Gabriel ugyanis jól tudott spanyolul és az egykori Inka Birodalom nyelvét, a kecsuát is beszélte.

1766-os kinevezésétől kezdve sokat utazott, nemcsak a térség lakóit és problémáikat ismerte meg, hanem a kor modern irányzatait, a felvilágosodás eszméit is. Nagy megértést mutatott a bennszülöttek ügyes-bajos dolgai iránt és jól kiismerte magát közöttük, tisztában volt azzal is, mi állt a spanyol hatóságukkal szembeni ellenszenvük mögött.

Politikai karrierjében és a felkelés kirobbantásában aktív társra lelt Micaela Bastidas személyében, akit 1760-ban vett feleségül. A szintén kuraka családból származó nő nem csupán támasza volt férjének, hanem cselekvő partner is volt mellette: kereskedőként, öszvérhajcsárként és a családi vagyon felügyelőjeként vette ki a részét a fegyveres harcok megszervezéséből.

A helyi lakosok az 1770-es évek elejétől egyre rosszabb körülmények közé kerültek. A gyarmati hatóságok teljes kizsákmányolását csak tetézte az 1778-1779-es rendkívül hideg időjárás, amelynek hatására a termés nagy veszteségeket szenvedett el.

A gyarmatosítók azonban teljesen érzéketlenek voltak az indiánok problémái iránt, magas adókat vetettek ki, a nagybirtokrendszer terjeszkedésével korlátozták a földhasználatukat és ezzel a megélhetés szélére sodorták őket. José Gabriel beadványokat írt az indiánok ügyében, de semmi választ nem kapott.

A papságban és a helyi kreol – dél-amerikai születésű spanyol – értelmiségben is nőtt az elégedetlenség. Kezdett formálódni egy spanyolellenes mozgalom, amelynek eszmeisége a függetlenség megszerzésének vágyát kifejező inka múlttal kapcsolódott össze. Az 1779-1780-as év már a fegyveres szervezkedés előkészítéséről szólt.

José Gabriel a 16. századi utolsó inka uralkodó, I. Túpac Amaru nevét vette fel, akivel egyébként vérségi kötelékben állt. A családi ős ellen a spanyol gyarmatosítók 1571-ben indítottak háborút, hogy Peru feletti hatalmukat teljessé tegyék. Az akkori uralkodót egy évvel később elfogták, megkeresztelték, majd nyilvánosan kivégezték.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. tél: Legendás anyósok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Jósé Gabriel Condorcanqui NogueraTúpac Amaru
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár