A pusztító spanyolnátha váratlan pozitívuma: hogyan mozdította elő a nők jogait a gyilkos kór Amerikában?

A történelem nagy katasztrófái sokszor hoznak nagy felfordulást a társadalmakban. Nem volt ez másként 1918-ban sem, amikor az Egyesült Államok férfi munkaerejét egyszerre pusztította az I. világháború és a történelem legnagyobb világjárványa. Hogyan léptek fel a nők a megváltozott helyzetben helytállni kész erőként a társadalomban?

Elég egyetlen fertőzött katona

A fekete halál néven is ismert 14. századi pestisjárvány Európa lakosságának több mint egyharmadát pusztította el 1347 és 1351 között. A nagy 2004-es indiai-óceáni szökőár csak Indonéziában 35 ezer árvát hagyott maga után. Az efféle kataklizmák kivétel nélkül nagy nyomást helyeznek a társadalmakra, amelyeket sújtanak. Habár a katasztrófák mindig tragikus következményekkel járnak, előfordul, hogy valamilyen pozitív következményük is kialakul. A 2004-es szökőár egy már tizenötezer halottat számláló belső konfliktusnak vetett véget Indonéziában, a 14. századi pestis pedig jobbágyok tömegeit szabadította fel, emelkedésre késztette a béreket, és alapvető elmozdulást hozott a gazdaságban, a túlélők életszínvonal-növekedése mellett.

Száz évvel ezelőtt az influenza egy rendkívül potens törzse söpört végig a világon, az emberiség egyharmadát megfertőzve. E katasztrófa is váratlan társadalmi változásokhoz vezetett: új lehetőségeket nyitott meg a nők előtt, és végérvényesen megváltoztatta az életet az Egyesült Államokban. A vírus aránytalanul nagy mértékben sújtotta a fiatal férfiakat, emellett még a háborús helyzet is súlyosbított a munkaerőhiányon az országban. Az így keletkezett rést tölthették be a nők, akik így egy új és nélkülözhetetlen szerepet kezdhettek vállalni a gazdaságban. Történt mindez két évvel az amerikai alkotmány 19. kiegészítése, azaz a nők szavazati jogának megadása előtt.

A spanyolnáthaként ismert betegség több mint 50 millió ember halálát okozta, köztük 670 ezerét az Egyesült Államokban. Összehasonlításul maga a világháború, amely éppen a járvány legsúlyosabb fázisában, 1918 novemberében ért véget, mintegy 17 millió ember haláláért volt felelős. Több amerikai katona elmúlását okozta az influenza, mint a harcok, és a háború számlájára írt halálesetek egy részét is a háború és a betegség valamilyen kombinációja okozta.

A háború csaknem tökéletes viszonyokat teremtett a betegség terjedésének: a fertőzött személyek által kilélegzett apró nedvességcseppek keringtek a sokszor hónapokig egymás közvetlen közelében elszállásolt több ezer fiatal férfi között. Ezt tetézte az immunrendszert gyengítő háborús stressz, és a szintén a háborút gyakran kísérő alultápláltság. Ezeknek köszönhetően futótűzként terjedt a betegség a katonák között. A kiképzőtáborok, lövészárkok és kórházak zsúfoltsága ideális terepet biztosított arra, hogy nagy számú embert fertőzzön meg a spanyolnátha. Ráadásul az elhúzódó háborús állapotok arra is lehetőséget adtak a vírusnak, hogy tökéletesítse fertőzőképességét a kór újabb és újabb, egyre halálosabb hullámaival.

Az amerikai csapatok közül sokaknak már azelőtt megpecsételődött a sorsa, hogy elérték volna Európát. A zsúfolt csapatszállító hajókon elég volt egyetlen fertőzött katona, hogy az egész fedélzeten elterjedjen a vírus. A hazaérkező katonák pedig gyorsan szétszóródtak az ország minden sarkába, magukkal hurcolva a betegséget. Azonban a férfiak sorkötelességénél több is szerepet játszott a halálesetek nemek közti aránytalanságában. Az otthon maradtak között is, akik soha nem vállaltak szerepet a háborúban, a férfiak halálozási aránya meghaladta a nőkét. Demográfiai kutatások azt mutatták ki, hogy az Egyesült Államokban 175 ezerrel több férfi halt meg 1918-ban, mint nő.

A járványokba nagy általánosságban mindig több férfi hal bele, mint nő. Mind a történelem folyamán előfordult járványokban, mind a nagy éhínségekben a nők várható élettartama és gyakran a túlélési arányuk is magasabb a férfiakénál. A pontos okát a férfiak nagyobb veszélyeztetettségének ma sem ismerik a kutatók. Annak a modern sztereotípiának, hogy az influenza típusú megbetegedéseket rosszabbul viselik a férfiak, mélyebben gyökerező okai lehetnek a tünetek egyszerű túljátszásánál.

Az influenza több nőt hozott a munkaerőpiacra

Az 1918-as járvány elég súlyos volt ahhoz, hogy a gazdaság egyes szektorait teljesen megbénítsa. Új-Angliában a szénszállítmányokat olyan mértékben hátráltatta, hogy a lakosság nem tudta fűteni otthonait, és az emberek a legnagyobb téli hidegben otthonaikban fagytak meg. A déli államokban is súlyosak voltak a következmények: kutatók becslései szerint a járvány kitörése után az arkansasi Little Rock üzletei 40-70 százalékos visszaesést tapasztaltak a forgalomban.

A háború és az influenza által előidézett munkaerőhiány utat nyitott a nőknek a munkaerőpiacra, és korábban soha nem látott számban álltak munkába a háztartáson kívül. A háború befejezte után a dolgozó nők száma 25 százalékkal nagyobb volt, mint a háború előtt, és 1920-ra a nők tették ki az összes munkában álló amerikai lakos 21 százalékát. Habár ezt a növekedést általában a háborúnak szokás tulajdonítani, a nők megnövekedett jelenléte a munkaerőpiacon sokkal kevésbé lett volna hangsúlyos a spanyolnátha nélkül.

A nők elkezdtek a gazdaság olyan szektoraiba is bekerülni, ahol korábban kizárólag férfiak dolgoztak, többnyire a gyáriparban. Még olyan területekre is be tudtak lépni, ahonnan azelőtt kimondottan ki voltak tiltva, mint például a textilipar. Ahogyan elkezdtek korábban férfiak által betöltött munkakörökben dolgozni, a nők elkezdtek a férfiakéval egyenlő fizetést is követelni maguknak. A növekvő gazdasági hatalmuknak köszönhetően elkezdtek egyre határozottabban kiállni különféle nők jogaival kapcsolatos törekvések mellett, többek között a nők szavazati jogának érdekében.

A munkavállalás sok nő számára megteremtette a lehetőséget a társadalmi és anyagi függetlenségre. Vezetői pozíciókat is egyre gyakrabban töltöttek be nők, különösen a ruhaiparban, de a katonai és rendvédelmi erőknél is. 1923-ban letette esküjét az USA első női kormányzója, Nellie Taylor Ross Wyoming államban. Az önálló döntéshozói képesség birtoklása nagyobb társadalmi megbecsültséget hozott a nőknek.

A háború végével és a megnövekedett női munkavállalás mellett a politikusok sem hagyhatták már figyelmen kívül azt az egyre növekvő szerepet, amelyet a nők játszottak az amerikai társadalomban. Még Wilson elnök is amellett érvelt 1918-ban, hogy az amerikai nők részei voltak a háborús erőfeszítésnek és tágabb értelemben a gazdaságnak is, és ezért megilleti őket a szavazati jog.

A munkahelyen kívül a nők egyre inkább szerepet kezdtek vállalni a közösségi döntéshozatalban is. Társadalmi szerepük átalakulása növekedést hozott a női jogok támogatásában. 1919-ben megalakult az Üzleti és Professzionális Női Körök Országos Szövetsége (National Federation of Business and Professional Women’s Clubs). A szervezet fő fókusza a munkaerőpiaci nemi diszkrimináció elleni küzdelem, az egyenlő fizetés garantálása és egy összefoglaló jogegyenlőségi alkotmány-kiegészítés létrehozása voltak.

Az 1918-as globális influenzajárvány elképesztő pusztítást végzett. De az emberi tragédiának egy pozitív hozadéka biztosan volt: felemelkedést hozott a nőknek az amerikai társadalomban és gazdaságban, több szabadságot és függetlenséget adva nekik, valamint nagyobb hangot a politikai arénában.